Kutatás a pécsi székesegyház altemplomában
Előzetes beszámoló a pécsi székesegyház altemplomában végzett 2019. évi régészeti kutatásról - Tóth Zsolt, Buzás Gergely és Neményi Réka tanulmánya a Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia sorozatában.
Pécs kulturális örökségének legösszetettebb szelete a történeti belváros északnyugati részén, a Dóm téren és környezetében található. A területen jött létre a késő római ókeresztény temető, melynek megmaradt emlékei a temetői épületek. Itt alakult ki a középkori pécsi püspökség központja, melynek épületeit a püspökvár foglalta magába. A püspök széktemploma a késő római temető északi szélén épült fel, nyugatról és délről az ókeresztény temetőhöz tartozó épületek határolták.A középkori székesegyház(ak) meghatározása nem csak egy épületről szól, nem csupán a középkori székesegyház eredetének problematikáját veti fel, hanem ez egyben a középkori püspökség és a középkori város eredetének a kérdése is, ugyanis a középkori település kezdetei a későbbi püspökvár területéhez köthetők.A témával foglalkozó kutatók körében eltérő vélemények fogalmazódtak meg az első székesegyház (és az eredet) kérdésében, amely alapvetően a kevés rendelkezésre álló adat következményének tekinthető.
Miért az ókeresztény temető és nem a késő római város területén hozták létre a püspökség központját? Az első középkori székesegyház egy nagyobb, késő római temetői épülettel azonos? Ismert vagy eddig még nem ismert épületről van szó? Volt-e temetői bazilika a székesegyház alatt? Egy kisebb, de jelentős temetői épület (vértanú nyughelye?) fölé épült-e a székesegyház? Összegezve: közvetve, vagy közvetlenül egy késő római temetői épület képezi-e a székesegyház eredetét? Hány székesegyházzal számolhatunk, másként fogalmazva 1009-től mindvégig ugyanazon a helyen állt-e a középkori katedrális? Egyetlen épület volt-e, amelyet folyamatosan bővítettek, átépítettek vagy nem? A mai székesegyházzal azonos-e a Péter király által emelt épület? Péter király székesegyháza a későbbi helyén állt? Péter király székesegyházának volt-e római előzménye?
A tanulmány a fenti kérdésekre igyekszik választ adni.
-
Bugac: megismerhetjük az Aranymonostort, ICOMOS: megőrzés és állásfoglalás
2024-03-31 23:51:53 -
Kiállításra készülnek Vácott, búvárrégészet: ismeretlen megyényi terület, huszárok és János vitéz
2024-03-31 23:45:15 -
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Bugac: megismerhetjük az Aranymonostort, ICOMOS: megőrzés és állásfoglalás
2024-03-31 23:51:53 -
Kiállításra készülnek Vácott, búvárrégészet: ismeretlen megyényi terület, huszárok és János vitéz
2024-03-31 23:45:15 -
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33
-
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 -
Visegrád: azonosíthatták az özvegy királyné palotáját
2023-12-20 17:23:59 -
Új kiállítással búcsúztathatjuk az évet a palotában
2023-12-18 18:29:43 -
Véget ért a visegrádi völgyzáró fal kutatásának első szakasza
2023-12-06 17:19:33 -
Elkezdődtek a feltárások Visegrádon
2023-10-25 10:07:24