Kutatás a pécsi székesegyház altemplomában
Előzetes beszámoló a pécsi székesegyház altemplomában végzett 2019. évi régészeti kutatásról - Tóth Zsolt, Buzás Gergely és Neményi Réka tanulmánya a Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia sorozatában.

Pécs kulturális örökségének legösszetettebb szelete a történeti belváros északnyugati részén, a Dóm téren és környezetében található. A területen jött létre a késő római ókeresztény temető, melynek megmaradt emlékei a temetői épületek. Itt alakult ki a középkori pécsi püspökség központja, melynek épületeit a püspökvár foglalta magába. A püspök széktemploma a késő római temető északi szélén épült fel, nyugatról és délről az ókeresztény temetőhöz tartozó épületek határolták.A középkori székesegyház(ak) meghatározása nem csak egy épületről szól, nem csupán a középkori székesegyház eredetének problematikáját veti fel, hanem ez egyben a középkori püspökség és a középkori város eredetének a kérdése is, ugyanis a középkori település kezdetei a későbbi püspökvár területéhez köthetők.A témával foglalkozó kutatók körében eltérő vélemények fogalmazódtak meg az első székesegyház (és az eredet) kérdésében, amely alapvetően a kevés rendelkezésre álló adat következményének tekinthető.

Miért az ókeresztény temető és nem a késő római város területén hozták létre a püspökség központját? Az első középkori székesegyház egy nagyobb, késő római temetői épülettel azonos? Ismert vagy eddig még nem ismert épületről van szó? Volt-e temetői bazilika a székesegyház alatt? Egy kisebb, de jelentős temetői épület (vértanú nyughelye?) fölé épült-e a székesegyház? Összegezve: közvetve, vagy közvetlenül egy késő római temetői épület képezi-e a székesegyház eredetét? Hány székesegyházzal számolhatunk, másként fogalmazva 1009-től mindvégig ugyanazon a helyen állt-e a középkori katedrális? Egyetlen épület volt-e, amelyet folyamatosan bővítettek, átépítettek vagy nem? A mai székesegyházzal azonos-e a Péter király által emelt épület? Péter király székesegyháza a későbbi helyén állt? Péter király székesegyházának volt-e római előzménye?
A tanulmány a fenti kérdésekre igyekszik választ adni.
-
Nagy Lajos 700: a nápolyi kapcsolat
2026-02-17 18:32:03 -
Visegrád: hétszáz éve született Nagy Lajos király, Budavár története: újabb kötet
2026-02-17 13:03:54 -
Célegyenesben a mohácsi kutatás, elkezdődött a pusztamaróti, Szolnok: aszályrégészet
2026-02-17 12:56:24 -
Vizsgálják az akasztói honfoglaló temetkezéseket, könyvek a királyi bazilikáról
2026-02-17 12:46:54 -
Berzence: folytatják a vár feltárását, BTM: állatcsontok Kánáról, világhírű lett az avar szablya
2026-02-17 12:10:21 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Nagy Lajos 700: a nápolyi kapcsolat
2026-02-17 18:32:03 -
Visegrád: hétszáz éve született Nagy Lajos király, Budavár története: újabb kötet
2026-02-17 13:03:54 -
Célegyenesben a mohácsi kutatás, elkezdődött a pusztamaróti, Szolnok: aszályrégészet
2026-02-17 12:56:24 -
Vizsgálják az akasztói honfoglaló temetkezéseket, könyvek a királyi bazilikáról
2026-02-17 12:46:54 -
Berzence: folytatják a vár feltárását, BTM: állatcsontok Kánáról, világhírű lett az avar szablya
2026-02-17 12:10:21
-
Nagy Lajos 700: a nápolyi kapcsolat
2026-02-17 18:32:03 -
Korszakos eredményeket is hoztak tavaly a feltárások Visegrádon
2025-02-04 16:50:47 -
Széchenyi Ferenc Emlékérmet kapott Buzás Gergely
2024-12-19 18:47:20 -
Látható a páratlan reneszánsz szoborlelet
2024-12-17 09:32:22 -
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38


