Ólom dobókocka a visegrádi Sibrik-dombról

Újabb lelet a Visegrád, Sibrik-dombi lelőhely 2022. évi tervásatásának eredményei közül. Boruzs Katalin ásatásvezető régész beszámolója.

 

 

A MNM Mátyás Király Múzeumának idei ásatása során, amely az erődítmény déli kapujának környékére koncentrált, mintegy 450 darab fémtárggyal gazdagodott a Múzeum gyűjteménye a folyamatosan jelen lévő múzeumbarát fémkeresősöknek köszönhetően. Az ólomból készült leletek között kisebb-nagyobb olvadékok és amorf töredékek, különböző méretű és állapotú lövedékek, nehezékek, plombák, valamint egy dobókocka volt. 

Az ólom dobókocka nem ismeretlen a régészeti leletanyagban, bár a tárgytípust elsősorban csontból készítették. Alakja, kialakítása, mérete alig változott az évszázadok, évezredek során: már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is a középkori Európában is előforduló hat oldalú típust használták. A kockázás hosszú idő óta népszerű szórakozás volt, bár a szerencsejátékot az egyház és több polgári jogkönyv is tiltotta, pénzbírsággal sújtotta.

 

 

A régészeti leletek tanúsága szerint Magyarországon falvakban, városokban, várakban egyaránt kedvelt elfoglaltság volt a kockajáték. A Sibrik-dombon, a tavaszi tereprendezés során talált ólom dobókocka oldalai 9-10 milliméter hosszúságúak, ezért enyhén szabálytalan formájú. Sarkai lekerekítettek, a pontokat igen hegyes, tűszerű eszközzel készítették. A pontok elhelyezése szabálytalan, mert csak az egyik oldalpárnál 7 a pontok összege (1 és 6), a többi két oldalpárnál kevesebb, illetve több (5-4 és 3-2). Mivel szórványként, a bolygatott felső rétegből került elő, pontosan nem tudjuk, hogy a római kori táborban vagy a középkori ispáni központban élő katona zsebéből pottyanhatott ki az ólom dobókocka.