tematikus keresés térképes keresés közkincs-kereső
archeologia.hu magazin cikkek Online folyóiratunk szerkesztője Henszlmann Imre-díjat kapott

Online folyóiratunk szerkesztője Henszlmann Imre-díjat kapott

Kovács Olivér kollégánk több évtizedes munkásságát a hazai régészet és műemlékvédelem népszerűsítésé terén a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Henszlmann Imre-díjjal ismerte el.
 
 
Különös öröm ez számunkra, hiszen 2012-es alapítása óta ő online folyóiratunk szerkesztője is. Neki köszönhetően tudunk mindig napra készen beszámolni a haza régészet és műemlékvédelem legújabb eredményeiről: ásatásokról, kiállításokról, publikációkról, műemlék-helyreállításokról. A hazai sajtóban lényegében ő az egyetlen, aki ilyen régóta és ilyen szakértelemmel tudósít e régészet és műemlékvédelem eseményeiről, és aki ilyen széles látókörrel rendelkezik ezeken a tudományterületeken. Ezért is nagy nyereség a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma számára, hogy az idei évtől már nem csak külsős munkatársként, hanem teljes munkaidejű múzeumi dolgozóként vesz részt intézményünk munkájában.  
Szakmai tevékenységének méltatásaként tesszük közzé Anders Alexandra laudációját, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2021. december 13-án hangzott el, a Henszlmann Imre-díj átadása alkalmával.
 
 
 
Tisztelt Elnök Asszony, Tisztelt Vezetőség és az MRMT tagsága! Kedves Jelenlévők!
 
 
Engedjék meg, hogy elöljáróban beavassam Önöket a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat működésének kulisszatitkaiba: amikor a Társulat vezetősége a választmány döntése alapján a közgyűlés elé terjeszti, hogy kiket javasol kitüntető érmeire, egyúttal megnevezi azokat is, akik a kitüntetendők tevékenységét be fogják mutatni. A díjazott és méltatója között általában munkatársi, mester-tanítványi vagy baráti kapcsolat van, és így a laudáció hivatalos eseménye is közvetlenebbé válik.
 
Ebben az évben ez (is) kicsit másképp van: Kovács Olivérrel mi az elmúlt hetekig nem ismertük egymást – sőt ez az első alkalom, hogy élőben és nem a virtuális térben találkozunk. Nem jártunk együtt iskolába, egyetemre, nem közös a szülővárosunk, munkahelyünk. Akkor mégis miért? Miért vállaltam nagy és őszinte örömmel, hogy Kovács Olivér munkásságát méltassam? Annak ellenére, hogy személyesen nem ismertem őt, tevékenységét annál inkább, évtizedek óta hallgatom rádiós műsorait, követem honlapjának híreit – és ez adta számomra a bátorságot ehhez a laudációhoz.
 
Kovács Olivér az Egri Tanárképző Főiskola történelem szakán végzett 1992-ben, azóta a médiában tevékenykedik. Korábban dolgozott az InterPress Magazinnál, a Kurírnál és a Magyar Rádióban, jelenleg független újságíró. Tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozik – és annak is egy fájóan kevesek által művelt területével, a régészeti és műemléki örökséggel.
 
Szerkesztője az ország egyetlen örökségvédelmi témájú rádióműsorának, melyet 2003-as indulásakor Közkincs néven hallgathattunk a Klubrádióban, ma pedig Közkincs-kereső-ként a Trend FM-en. Több száz órányi rádiós műsort készített többezer riporttal, miközben kilométerek százezreit tette meg a Kárpát-medencében. A stúdióban fölvett podcastok világában ragaszkodik ahhoz, hogy helyszíni riportokat készítsen, amely a rádiózás legrégebbi műfajának tartható. Megszólaltatja a feltárást vezető régészt, a falkutatást irányító műemlékes szakembert, a kiállítások kurátorát. Értő, kíváncsi kérdései és az arra kapott válaszok történeteket bontanak ki és segítik a hallgatót abban, hogy megértse, miért is fontos kiásni egy kis darab, több tízezer éves kőeszközt, megóvni egy málladozó várromot, kiállítani egy római freskótöredéket. Hetente jelentkező műsorait a kézműves gondosságával – ha lehet ezt a kifejezést ebben az összefüggésben használni – készíti. Figyel arra, hogy keveredjenek a különböző műfajok és korszakok, minden tematika iránt érdeklődő megtalálja azt, amiért meg szeretné hallgatni az adást és azt is, amire korábban nem is gondolt, hogy izgalmas lehet számára, továbbhallgatásra ösztönözve.
 
Kovács Olivér a Műemlékem.hu honlap szerkesztője is. Az oldalt 2008-ban hozta létre, azzal a céllal, hogy rádiós munkája mellett a műemlékes adatbázis nyilvános lehessen. Ennek keretében az ismert Geocaching játékot gondolta tovább és a résztvevők a műemléki adatbázisban szereplő, valamint a helyi védettségekkel rendelkező helyszíneket keresik föl, adnak róluk pontos helymeghatározást és jelentést, küldenek fénykép- és drónfelvételeket; akár többször is visszatérve egy helyszínre – így állapotváltozásuk is követhető. Jelenleg 37242 magyarországi és 4107 Kárpát-medencei lelőhelyről találhatunk ellenőrzött adatokat az oldalon. Az adatok közkinccsé formálása kétszeresen is közösségi és civil: egyrészt Kovács Olivér maga sem szakmabeli a szó hivatalos értelmében. Az általa bekapcsolt „kincskeresők” civilként vállaltak föl egy olyan feladatot, amire az állami szerepvállalás nem volt elegendő, így valós és virtuális közösségformáló ereje, társadalmi szerepe kiemelkedő. Jelentős a közösségi tudásmegosztásban is. Az adatbázis frissessége miatt hiánypótló; városrendezési- és fejlesztési tervek készítésénél építészek is használják. Ezen az oldalon hallgathatók meg több évre visszamenőleg a Közkincs-kereső adásai is.
 
Kovács Olivér cikkeket ír saját oldalán, jelennek meg írásai tudománynépszerűsítő folyóiratokban. Régészek mellett könyvek társszerzője is, Buzás Gergellyel közösen írott munkája 2019-ben jelent meg Az Árpád-házi uralkodók sírjai címmel. Jelenleg a jáki templomról szóló köteten dolgozik a legújabb feltárásokat és helyreállításokat vezető szakemberekkel együtt.
 
Mindezen tevékenysége mellett a helyszíneken járva fényképez is, hogy ne csak hangban és írásban, hanem képben is megörökítse régészeti és műemléki örökségünk. Fényképezni sokféle szempontból lehet ezeket a tájképi elemeket – készülhet a feltárás vagy felmérés során tudományos dokumentáció, de lehetnek festői hátterei családi eseményeknek is, témái művészi alkotásoknak. Kovács Olivér felvételeinek célja a tudománynépszerűsítés ebben az esetben is.
 
Kovács Olivér a tudományos újságírást hangban, írásban és képben is műveli. Közvetít a régészek, művészettörténészek, műemlékesek és a közönség, társadalom között. Saját nézőpontjából értelmezi és közvetíti a kutatások eredményeit, érthetővé teszi, lefordítja egy olyan nyelvre, amelyet mindenki beszél. Ugyanakkor segíti az épített örökség szakmai résztvevői közötti információáramlást is, összeköt múzeumokat és feltárókat, kutatókat friss híreivel.
 
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat alapszabálya szerint „a Társulat feladatának tekinti, hogy mindazokat a társadalmi tevékenységeket számontartsa, a maga szakmai tekintélyével elismerje és támogassa, amelyek a magyar régészetet, művészettörténetet és műemlékügyet szolgálják, előbbre viszik. Az elért kimagasló eredményeket az e célra alapított Henszlmann Imre díjjal ismeri el.” Úgy gondoljuk, hogy Kovács Olivér a Műemlékem.hu honlap szerkesztőjeként, a régészeti és épített kulturális örökség közkinccsé tételének terén évtizedek óta folytatott kiemelkedő tevékenységének, egyéni teljesítményének elismerésével azt is jelezzük, mennyire fontosnak tartjuk a tudománynépszerűsítést. Reméljük, több követőjét is díjazhatjuk majd a jövőben.
 
További munkájához sok sikert kívánok magam és a Társulat minden tagja nevében.

Közkincskereső, műemlékvédelem, díj,

Érdekesnek, hasznosnak találta a cikket? Jelentkezzen magazinunk állandó olvasójának!