Rövid beszámoló a kaposvári várnál 2019-ben végzett régészeti feltárásról

Egy éve még elhagyatott ipari terület volt, ám a tavasszal folytatott ásatás nyomán megismerhetővé vált Kaposvár vára. Molnár István beszámolója.

 

 

Az egykori kaposvári vár szerény maradványai a város mai főterétől néhányszáz méterre nyugatra, délnyugatra találhatóak. A vár középkori földrajzi környezete jelentősen különbözött a maitól. Kaposvár nevű település ekkor még nem létezett, a várhoz közeli falvak közül az északkeletre fekvő Omak és a nyugatra fekvő Kecel érdemel említést. A Kapos ekkor még széles ártérrel folyt, a kanyart leíró folyó és a belé futó patakok közötti elmocsarasodott területből szigetszerűen kiemelkedő dombon, jól védhető helyen épült meg a vár. Az egykori sziget kiterjedése még kivehető az újkori térképeken. A várra vonatkozó első biztos adatunk 1387-ből való, ekkor hatalmaskodások kapcsán említik. Legfontosabb ostromára 1555-ben került sor, amikor a védők önfeláldozó küzdelme miatt csak hosszabb ostrommal foglalták el a törökök.

A 18. századtól a vár egyre pusztult, a helyén létesült birtokközpont és majorság, majd az 1930-as években a közepébe épített Nostra nevű gyárépület szinte minden látható elemét felszámolta. A várnál az 1930-as években Lux Kálmán és Szőnyi Ottó kutatott, felmérték a még meglévő falszakaszokat. 1957-ben Pusztai Rezső, 1958-ban Parádi Nándor végzett kisebb feltárást. 2000-ben Magyar Kálmán vezetésével folyt ásatás a területen. 2019-ben Molnár István, a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régészének vezetésével kutattak.

Részletek a csatolt beszámolóban.