Szentjakabi apátság: templomok és kérdések
Kaposszentjakab bencés monostorát 1061-ben alapították, ám az alapítólevél szerint a területen már akkor egy elhagyatott templom állt. A most folytatott új feltárásnak hála régészetileg is megismerhetővé vált a korai templom és környezete.


Az alapítólevél legérdekesebb részlet annak a korábbi templomnak az említése, amely az alapítás előtt itt állt. Erre utaló nyomokat már korábban, az 1960-es években Nagy Emese által vezetett feltárásokon megfigyeltek ugyan, a templom romjainak azonosítására azonban akkor még nem került sor. Az alapítólevél szerint ez a Szent Jakabnak szentelt régi templom már 1061-ben elhagyatott volt. Ezt a kutatók többsége azzal magyarázta, hogy a század közepi pogánylázadások során sérült meg, s István korában épülhetett. Ám az alapítólevél nem tesz említést semmiféle rombolásról, vagy rongálásról, viszont kifejezetten a templom szerfölötti régiségét és elhanyagoltságát nevezi meg a templom elhagyatottsága okaként, ami aligha lenne indokolt, ha egy mindössze hatvan éves kőtemplomról lenne szó. A régi templom körül az alapítólevél egy településről is említést tesz, amelynek lakóit Ottó ispán a kolostoralapítás érdekében más birtokra telepítette.

A most folytatott, Molnár István által vezetett feltárásnak hála sikerült teljesen feltárni e korai (1061 előtti) templomot, amely nagyrészt római téglákból épült és újabb, hozzá tartozó sírok valamint mögötte egy árok és palánk is előkerültek.
Mi lehetett tehát a monostor alapítása előtt a dombtetőn? Az erődítés alighanem nagyobb területet kerített pusztán a templomnál, így megkockáztatható hogy az alapítólevélben említett itt lakó nép települését sejthetjük a belsejében. A palánkkal erődített, templomos települések a koraközépkorban elsősorban a Karoling-kori szláv népességre jellemzőek Közép-Európának ezen a részén. Ismerünk olyan udvarházat a Zalavár melletti Borjúállás szigeten, amelynek palánkkal kerített területén a lakóház mellett templom és temető is helyet kapott. Legutóbb a visegrádi római erőd belsejében kerültek elő VIII-IX. századi településnyomok (valószínűleg egy palánkkerítés alapárka). Visegrádon erre a X. században egy kőtemplom épült, a közepén az aranygyűrűjével eltemetett alapítójának, minden bizonnyal az első visegrádi ispánnak falazott sírjával. Az erődben ekkor már legalább egy kőház is bizonyosan állt. A XI. század közepén az ispáni család Visegrádon is épített egy új, nagyobb templomot, a vár mellett – amihez ráadásul úgy tűnik, hogy egy több fős papi testület is tartozhatott – és a család ettől kezdve ezt használta temetkezési helyként.

Saját monostorát, amely talán saját rezidenciáját is jelentette, a visegrádi ispánok várához hasonlóan, ő is egy régebbi központ felhasználásával alakította ki.
Bár a 2014-es feltárás több mindenre magyarázatot adott, még több kérdést vetett fel, így a kutatási terület kiterjesztése segíthetne megismerni jobban a monostor és helyszínének korai történelmét, ezáltal pedig a magyar állam létrejöttének és megszervezésének körülményeit.
-
Korok és királyok: pogányok és szentek
2021-01-20 23:03:48 -
Pataki vár: kutatás és bemutatás, NKA: búcsú a kollégiumtól, könyv a gödöllői kastélyról
2021-01-18 17:54:50 -
Középpontban a középkor, így újult meg a Kiskun Múzeum, Dömös: római őrtornyot kutattak
2021-01-10 22:15:07 -
Esztergom: Árpád-kori út a kolostor telkén, BTM: Budapest őskori előzményét kutatják
2020-12-27 23:34:29 -
BTM: feltárás a Margit körútnál, Szádvár régész szemmel, virtuális tárlat és múzeum
2020-12-27 23:28:27 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Korok és királyok: pogányok és szentek
2021-01-20 23:03:48 -
Pataki vár: kutatás és bemutatás, NKA: búcsú a kollégiumtól, könyv a gödöllői kastélyról
2021-01-18 17:54:50 -
Középpontban a középkor, így újult meg a Kiskun Múzeum, Dömös: római őrtornyot kutattak
2021-01-10 22:15:07 -
Esztergom: Árpád-kori út a kolostor telkén, BTM: Budapest őskori előzményét kutatják
2020-12-27 23:34:29 -
BTM: feltárás a Margit körútnál, Szádvár régész szemmel, virtuális tárlat és múzeum
2020-12-27 23:28:27