Végéhez közelít a rekonstrukció Boldogkő várában

A nagyterem és az alatta lévő helyiség szinte teljesen elkészült, nagyrészt már csak a konyha befejező munkálatai vannak hátra Boldogkő várában.

Boldogkő várát nem sokkal 1282 előtt emelte a Tomaj nembéli Tyba vizsolyi ispán, a vizsolyi királynéi ispánság váraként. Az uradalom központja közelében emelkedő sziklagerincen álló vár ekkor még csak egy lakótoronyból és egy feltehetően palánkfallal övezett udvarból állhatott, amely alatt ciszternát alakítottak ki. 

A vár az 1290-es években Aba Amadé nádor kezére került, aki rezidenciáját a közeli Vizsolyban rendezte be. Az ő halála után, az 1310-es években tartományát Boldogkővel együtt I. Károly a nápolyi Druget Fülöpnek adta, mint honorbirtokot. Tőle előbb testvére, majd fia, Vilmos örökölte azt a nádori méltósággal együtt. Így boldogkő egészen Vilmos 1342-ben bekövetkezett haláláig a Drugeteké maradt. Ezek az évtizedek jelentették a vár fénykorát. Druget Fülöp és Vilmos az 1320-30-as években Vizsolyban rendezték be nádori kúriájukat, és ebben az időben bővíthették ki a boldogkői várukat is. Károly király visegrádi palotáinak mintájára egy új, emeletes, két helyiségre tagolt palotaszárnyat emeltek.  A palotaszárny végébe egy háromszögletű torony, mellé pedig egy palánkkerítéssel övezet külső udvar is épült. 

A 15. században számos birtokos kezén megfordult az erődítmény, míg végül 1471-ben a Szapolyaiak kapták meg Mátyás királytól. Valószínűleg ők építették át kőből a külső várat, a nyugati félköríves kaputoronnyal és a délnyugati szögletes toronnyal együtt. A régi palotát is átalakították: a válaszfalát lebontották, keletre pedig egy folyosót és annak végében egy tornyot csatoltak hozzá, amiben konyhát rendeztek be. Ugyanakkor egy új, favázszerkezetes emelettel is kibővítették.

A vár következő nagyobb átépítésére a Serényiek birtoklása idején, 1560-1617 között kerülhetett sor. Ekkor újra átépítették a palotaszárnyat, amit válaszfalakkal három helyiségre tagoltak. 1617 és 1671 között a Palochai család építtette be a régi várudvart a ciszterna felett és ekkor készült el az új L alakú palotaszárny a középső várudvar körül. 

1674-ben és 1675-ben a felkelő kurucok ostromolták sikertelenül az erősséget. Az ostromok hatására a császári hadvezetés a vár lerombolásáról döntött, amihez 1676-ban hozzá is kezdtek: felrobbanthatták az alsóvár nyugati falát. 1678-ban azonban Thököly Imre elfoglalta a várat és nyomban hozzákezdett az újjáépítéséhez is. A vár szerepet játszott még az 1697-es hegyaljai felkelésben, majd valószínűleg ezután robbantották fel a lakótornyát, de az épület nagy része még ezután is használható volt, hiszen 1715 után magtárként használták. A birtokot 1753-ban megvásároló Péchy család 1768-ban a vár alatt barokk kastélyt emelt. Feltehetően e miatt az építkezés miatt fogtak hozzá a vár bontásához. 

A romos várromot a 19. század első felében a Péchyek romantikus stílusban részlegesen rekonstruálták, de az ekkor lefedett északi palotaszárny később leégett. Végül csak az 1960-as években történt meg a vár régészeti feltárása és műemléki helyreállítása, amely lényegében a 19. századi részleges rekonstrukciót ismételte meg.

Még 2019 őszén nyert a sárospataki, a sátoraljaújhelyi és a boldogkői vár összesen 2,65 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást a Széchenyi 2020 programban. Boldogkő várában a rájuk eső részből a többi között a palotaszárny részleges helyreállítására, új fogadóépület építésére, valamint a kivilágítás korszerűsítésére született terv. A palotaszárnyban a második szinten a későbbi leválasztások eltávolításával visszanyerte eredeti méretét az egykori nagyterem, amelynek egyúttal a 14. századi boltozatát is kiegészítették. Ebben a térben a Drugetek korát idéző enteriőrt rendeznek majd be, illetve kisebb rendezvények megtartására is megfelelőek lehet. Az ezalatti szinten lévő két helyiségbe kiállítás kerül majd.

A nagyteremből nyíló egykori 14. századi lakószoba és a 15. századi konyha kialakítása is nagyrészt megtörtént, de a konyhában a berendezésen kívül a falak bevakolása is hátra van még. 

A még folyó munkálatok dacára Boldogkő vára a szokásos korlátozó intézkedések mellett, a jogszabályok betartásával látogatható.

Írta Buzás Gergely, fényképezte Kovács Olivér