A kutatás jó néhány kérdést megválaszolt, így előkerült a korábbi templom maradványa is a ma álló épület főhajójában.

 

 

Már a régészeti kutatás korábbi szakaszában felmerült, hogy a mai, eredetileg apátsági templom helyén egy korábbi szakrális épület állhatott. A déli mellékhajó feltárása során olyan falat azonosítottak, amely észak-déli tájolású volt, vagyis az egykori kolostor területe felől „tartott” a mai templomtérbe. A korábbi templom léte mellett szóltak a „közvetett bizonyítékok” is, a több mint 900 síros temető topográfiája (amelyet dr. Valter Ilona és P. Hajmási Erika régészek csaknem két évtizedes munkájának hála sikerült megismerni). Bár a 13. századi Szent Jakab-kápolna korábbi kutatása során alatta egy olyan épület maradványára bukkantak, amely egy Salamon érme alapján a 11. század utolsó harmadára volt keltezhető, a sírok sűrűségének eloszlása alapján arra lehetett következtetni, hogy a 13. század előtt sem ez, hanem a mai Szent György-templom területe lehetett a temető centruma.

 

 

A templomtér, azon belül a főhajó és a karzat alatti tér tavaly télen elkezdett és a napokban befejezett, dr. Pap Ildikó Katalin régész vezetésével elvégzett feltárása sikerrel igazolta a korábbi templom létét. A maradványok legépebben a karzat alatt maradtak meg, itt az egykori épület északnyugati sarkára sikerült rábukkanni. Az egyhajós templom hosszanti falai jól követhetőek voltak a mai templom pilléralapozásainál, a szentélyzáródása azonban javarészt áldozatul esett a 13. században épült Szent György-templomba történt temetkezéseknek. A csekély maradványok azonban arra engednek következtetni, hogy egyenes szentélyzáródása lehetett a feltehetően 11., legkésőbb a 12. században épült első templomnak, amelyet nyugatról egy jelentős méretű építmény, előcsarnok vagy westwerk-jellegű építmény zárt le. A kutatás során fény derült arra is, hogy a mai templom főhajójával lényegében azonos szélességű korábbi templomot az új elkészülte során szakaszosan bontották le, vagyis igyekeztek minél tovább használatban tartani, így tulajdonképpen köré építették a négy évtizeden át készült Szent György-templomot.

 

 

A feltárás befejezése után a belső falfelületek és a kifestések tisztítása, konzerválása veszi kezdetét. A Sarkadi Márton építészmérnök, műemlékvédelmi szakértő, a helyreállítási munkák Szombathelyi Egyházmegye által megbízott szakmai koordinátora által vezetett munka a tervek szerint jövőre zárul le, amikor a templom felújítása mellett egy még felépítésre váró látogatóközpont kiállítóterében mutatják be a templom kőtárának legszebb darabjait, a nyugati kapu gipszöntvényét és a feltárás során a templomban kibontott temetkezésekből előkerült gazdag leletanyagot is.