Az esztergomi várban 1934 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal folytatott feltárások leletei között van egy kályhacsempe típus, amelynek több féle változata került elő az idők folyamán.

Ennek a négyszögletes csempének kettős keretezésű lapját egy lendületesen megrajzolt szőlőinda díszítés tölti ki. Az inda egy, a középpontban megmintázott fürt köré tekeredik, belőle a csempesarkokba hajló levelek és a kereteket érintő kacsok ágaznak ki. A vízszintes irányokba az inda áttöri a kereteket, így az egymás mellé helyezett csempék végtelenített mintasort alkotnak.

Ennek a típusnak az első rekonstruált darabját a budai királyi palota leletanyagából közölték az 1982-ben Székesfehérváron rendezett: Művészet I. Lajos király korában című kiállítás katalógusában, ahol ezt Marosi Endre művészettörténész az Anjou korra keltezte. A budai királyi palota csempeleleteit feldolgozó Holl Imre régész, a leletösszefüggések alapján, ezt a csempét a Zsigmond-kori I. csoport műhelyének termékei közé sorolta be, 25. típusszámon. Az esztergomi vár leletanyagában levő, ehhez a típushoz tartozó darabokat én is a kora-Zsigmond kori anyagban írtam le, egy kivétellel. Ez egy szélesebb és laposabb mintázatú, körülvágott szőlőlevél. Szürkésvörös cserépanyaga és barnászöld máza alapján feltételezem, hogy ez ennek a típusnak a síkcsempéknél korábbi, áttört előlappal készült változatához tartozik, és az Anjou-kori anyagba soroltam be. Áttört előlaphoz tartozó, hasonló szőlőlevél töredéket Holl Imre is közölt a budai királyi palota leletanyagából.

Egy, Esztergomban a közelmúltban feltárt leletegyüttes hozta meg azokat az információkat, amelyek alapján érdemes újra átgondolni ennek a cseréptípusnak a történetét.

Részletek Boldizsár Péter A szőlőinda-díszes kályhacsempe változatai az esztergomi vár leletanyagában című tanulmányában