A X-XIII századi település régészeti kutatását Méri István és Kovalovszki Júlia végezte 1955 és 1994 között. Előkerült a falu temploma, a körülötte levő temető 2/3-a (463 sír), 38 lakóház, több szabadban levő kemence, műhely, verem és más objektum. A várkerti falu településszerkezeti és az egyes házak technikai kivitelezésében megfigyelhető jellegzetességei mellett elsősorban ipartörténeti emlékei (vasfeldolgozás, színesfémolvasztás) miatt tart számot érdeklődésre.

Az 1994-ben megszakadt feltárás folytatásakor a település tér- és időbeli kiterjedésének tisztázását tűztük ki kutatási célként. A korábbi ásatási területtől D-DK-re mintegy 300 m-re fekvő, nagyjából É-D-i irányú domboldalon 2000., 2001., 2003., 2004. években 1500 m² területen összesen 9 házat, 12 külső kemencét, 5 gödröt, 1 felszíni objektumot, egy vassalakkal teli gödröt, 1 mészégető kemencét, vízelvezető árkokat, agyagba rakott kőfalat találtunk. A 2004. évi ásatás iparrégészeti szempontból kiemelkedő eredménye egy igen jó állapotban megmaradt mészégető kemence feltárása. Gróf Péter tanulmánya.