Dalmácia, a fehér folt – Tringli István laudációja
Meglepőnek tűnhet, hogy Magyarországon mily keveset írtak Dalmácia történetéről. Épp e kutatási hiány miatt vették kezükbe a kurátorok nagy érdeklődéssel Gál Judit munkáját és nem csalódtak - írja Tringli István a Kubinyi András-díj ifjúsági fokozatát elnyerő mű laudációjában.
A magyar királyi címben a második helyen, azaz közvetlenül Magyarország után állott a Dalmácia királya titulus. Kálmán király minden bizonnyal 1106-ban vette fel e címet, amelyet a magyar koronás fők 1918-ig megszakítatlanul viseltek. Tették ezt annak ellenére, hogy a dalmát városok 1420-ban örökre kikerültek a magyar király fennhatósága alól, tették ezt annak ellenére, hogy nem a magyar uralkodók voltak az egyetlenek, akik e területre ily módon igényt formáltak. A velencei dogék Kálmán király előtt már egy évszázaddal Dalmácia hercegének neveztették magukat, és némi megszakítással mindaddig viselték is e címet, amíg a velencei köztársaság fennállt. A cím a horvát királyi titulatúrából került a magyarba. A Tripimir-dinasztia tagjai IV. Krešimir Péter óta a dalmát királyok is voltak.
Dalmácia nem üres igénycím volt, melyet egymással vetélkedő uralkodók kancelláriáiban ötlöttek ki, hanem a dalmát városok fölötti valós politikai hatalmat volt hivatva szimbolizálni, olyan hatalmat, mely bizonyos időszakokban a magyar politika elsőrangú céljai közt szerepelt, és amelyért nemcsak a régió, hanem az egész földrész sorsát alakító küzdelmeket folytattak. A Konstantinápoly bevételével végződött negyedik keresztes hadjárat Zára falainál kezdődött, Nagy Lajos Velence ellen vívott utolsó háborúja a két itáliai köztársaság, Genova és Velence vetélkedésébe való bekapcsolódást is jelentette, az Anjou és Luxemburgi ház magyar trónért vívott harcának komoly szerepe volt abban, hogy a dalmát városok többé nem hódoltak meg a magyar királyoknak. Dalmácia a késő középkorban is Érisz almájának bizonyult a két, az oszmánokkal szemben komoly erőt kifejteni képes hatalom, Magyarország és Velence számára.
Mindehhez képest meglepőnek tűnhet, hogy Magyarországon mily keveset írtak Dalmácia történetéről. A nagy klasszikus történeti összefoglalók többnyire csak a fordulópontokkal, általában az uralomváltások politikai körülményeivel foglalkoztak, egy kezünkön meg tudjuk számolni, hogy magyar történészek hány dalmáciai témájú részletkérdést dolgoztak fel alaposan. Hiányzik Dalmácia történetének összefoglalása is.
Valójában semmi meglepő nincs e jelenségben. A magyar történetírás egyszerűen követte a történelmi tudat és a politika nézőpontját, amely Dalmáciát közeli, de idegen területnek tekintette, ahol a tudományos magyar történetírás kialakulása után a közjogi kérdés már semmilyen szerepet sem játszott, ahol a magyarok számára a nemzeti kérdés lényegtelen volt.
Épp e kutatási hiány miatt vették kezükbe a kurátorok nagy érdeklődéssel Gál Juditnak „Dalmácia helye a középkori Magyar Királyságban” című munkáját, és nem csalódtak: a szerző egyszerre tett tanúbizonyságot szintetizáló képességéről, megbízható forráshasználatáról, valamint meggyőző ítéletalkotásáról. Ezek voltak azok az erények, melyek alapján a kuratórium egyhangúan Gál Judit számára ítélte a Kubinyi András-díj ifjúsági fokozatát.
Tringli István
-
Támfalomlás az egri várban: okok és okozatok
2021-02-26 17:53:52 -
Jáki templom: falak és sírok nyomában, honfoglalókkal készülnek Nyíregyházán
2021-02-26 17:18:25 -
A sír nélküli és az idegen király
2021-02-21 11:25:55 -
Új emléktábla a kőtár bejáratában
2021-02-16 23:18:38 -
Rég eltűnt temetők és falvak a Csepel-szigeten, kincsleletek és kincset érő civilek
2021-02-16 23:04:37 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Támfalomlás az egri várban: okok és okozatok
2021-02-26 17:53:52 -
Jáki templom: falak és sírok nyomában, honfoglalókkal készülnek Nyíregyházán
2021-02-26 17:18:25 -
A sír nélküli és az idegen király
2021-02-21 11:25:55 -
Új emléktábla a kőtár bejáratában
2021-02-16 23:18:38 -
Rég eltűnt temetők és falvak a Csepel-szigeten, kincsleletek és kincset érő civilek
2021-02-16 23:04:37
-
Új emléktábla a kőtár bejáratában
2021-02-16 23:18:38 -
Sibrik-domb: megtekinthetőek lesznek az újonnan feltárt falak
2020-09-15 18:04:20 -
Folytatódik az ispáni vár feltárása
2020-08-02 09:25:55 -
Visegrádon a Mátyás király várai
2020-08-01 00:55:06 -
Árpád-házi királysírok: megjelent a könyv
2019-11-21 13:02:51