Esztergomban az egykori Királyi városban álló ferences templom szentélyének északi fala valószínűleg 13. századi eredetű, ezt bizonyítja az alapozás rétegsorához tartozó leletanyag. Ez a felfedezés újabb, de még nem perdöntő érv amellett, hogy a barokk templom helyén állt a középkori ferences templom és rendház.

 

 

Bár Esztergom a magyar államiság bölcsőjeként mindig előkelő helyen állt a történelmi érdeklődés tekintetében, sajnos korántsem ismerhette meg még a tudomány teljes alapossággal a várost. Ahogyan a vár környezetében is vannak máig ismeretlen területek, úgy a középkori városból is csak mozaikszerű foltokról vannak adatok. Ennek több oka is van, a Királyi városban a beépítettségen kívül a legfontosabb talán az, hogy a középkori rétegek többnyire legalább két, de helyenként akár négy méter vastag feltöltés alatt húzódnak. Esztergom középkorát a török kor háborúi, az egymást követő ostromok szinte teljesen megsemmisítették, a jelenlegi város ennek törmelékén épült fel és áll. A barokk korban természetesen még bőséggel akadtak álló falak, s a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének legújabb kutatása (amelyet az Esztergomi Balassa Bálint Múzeum és Vármúzeum is segít), azt bizonyítják, hogy a visszatelepülő ferencesek a 18. század elején felhasználták, készülő épületükbe foglalták azokat a falakat, alapozásokat, amelyeket feltehetően nehézkes és költségigényes lett volna teljesen elbontani.

2020-ban az esztergomi múzeum végezte az a feltárást, amelyre a ferences gimnázium udvarán az új épületszárny építését megelőzően nyílt mód nagy felületen, s amely során roppant bőséges leletanyagra, részben Árpád-kori épületmaradványokra (amelyeket a barokk korban az akkori járószintig bontottak vissza), valamint egy 12-13. századra datálható, a mai Kossuth Lajos utcával párhuzamos kövezett útra is sikerült rábukkanni, a barokk ferences templomtól és rendháztól alig kőhajításnyira. 

 

 

2022-ben a Nemzeti Régészeti Intézet munkatársai a ferences templom szentélye alatt kaptak lehetőséget tudományos kutatásra, amely jelenleg is folyik. Ennek eredményeként került elő a  középkorra, az előzetes megfigyelések alapján valószínűleg a 13. századra datáható fal. Ez a fal a mai szentély északi fala, amelyből két merőleges fal indul kötésben, vagyis egy időben emelték őket. Ezek a barokk kolostor falai alatt, azokkal azonos tájolással húzódnak. A kényes statikai helyzet és a korlátozott hely miatt (tulajdonképpen pinceszinten folyik a feltárás) a falakat teljes hosszukban nem sikerült kibontani. a jelenlegi adatok alapján csak az biztos, hogy a középkorban építették a korábbi, nagy méretű épületet, az egykori funkcióját leletanyaggal eddig nem sikerült meghatározni.

 

 

A középkori ferences templom és rendház azonosítása már évtizedek óta foglalkoztatja a tudományt csakúgy, mint a laikus érdeklődőket. A ferences a rend itt telepedett meg Magyarországon elsőként, 1228-ban. II. András alapítása után a tatárjárás pusztítását követően újjáépítették a rendházat és a templomot, amelyet IV. Béla temetkezési helynek választott: itt temették el őt, feleségét, Laszkarisz Máriát és kisebbik fiát, Béla herceget is alig néhány hónap leforgása alatt 1269-1270-ben. A kolostor a középkor során mindvégig kiemelkedően jelentős maradt, élt és tanított a falai közt Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát is.

 

 

 

A Magyar Nemzeti Múzeum és esztergomi tagintézményének szakemberei már évtizedek óta igyekeznek gyűjteni az adatokat a Királyi város területén is. Mivel régészeti feltárásra csak ritkán nyílik lehetőség, talajradarral, roncsolásmentes módszerekkel is bővítik az ismereteket. Nem csak a ferences templom és rendház területét kutatják, de a környező utcák ígéretes pontjairól is gyűjtik az adatokat. A tudomány azonban abban is különbözik akár a szakácsmesterségtől, hogy itt nem lehet tudni, mikor lesz majd kész az étel, sőt tulajdonképpen azt sem, mi rotyog a fazékban. A kutató régész „hozott”, vagyis talált anyagból dolgozik, amelyekből tudományos és nem vágyvezérelt következtetéseket von le. A ferences templom szentélyének – és a közeljövőben remélhetőleg a kriptájának – kutatása mindenesetre az eddigi eredményeken túl is okot ad a bizakodásra.