Konferencia nyitotta az Anjou-évfordulót

Idén ünnepli Visegrád a városi kiváltságainak hétszázadik évfordulóját. Az egész éves ünnepségsorozatot egy konferencia nyitotta a Mátyás Király Múzeumban.

 

 

Aligha lehetett volna autentikusabb helyszínt találni Az Anjou-ház magyarországi berendezkedése című nemzetközi konferenciának, mint a Mátyás Király Múzeumot, vagyis a visegrádi királyi palota nagytermét. Bár magának I. Károlynak a korában ez a terem még nem létezett, hiszen csak fia I. Lajos építette, de a palota I. Károly-kori nagyterme is pont ezen a helyen állt. Így a jelenlegi nagyterem a ma álló palotaegyüttes egyik leghosszabb múltra visszatekintő része.

 

 

Az április 28-i, Csukovits Enikő történész szervezésében létrejött konferencia bár csak egy napos volt, mégis két ország képviseltette magát rajta. A magyar és szlovák előadók egyforma arányban számoltak be kutatási eredményeiről, illetve adták összefoglalóját a korszakkal kapcsolatos egyes kérdéseknek. Csukovits Enikő bevezetője után Skorka Renáta adott összefoglalót a királyi családok túlélési stratégiáiról, illetve az Anjoukkal szomszédos dinasztiákról, majd Vladimir Vlasko mutatta be I. Károly harcait az oligarchákkal a Kőszegiek példáján. Zsoldos Attila Doncs mester zólyomi tartományról adott elő, ezt követően Martin Stefánik az első körmöcbányai kamaraispán karrierjét és életét mutatta be. A konferencia második felvonásában elsőként Mészáros Orsolya az Anjou királyok székhelyeiről, majd Buzás Gergely a magyar Anjouk rezidenciáinak építészeti emlékeiről tartott beszámolót. Peter Labanc I. Lajos a szepesi püspökség megalapítására tett kísérletét, Marek Druga pedig a 13-14. századi Balkáni helyzetet foglalta össze az egyház, az eretnekek és a missziók szempontjából.

 

 

 

A konferencia létrejöttét a Magyar Történelmi Társulat, a Szlovák Történelmi Társulat, a Magyar-szlovák Történész Vegyesbizottság, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma segítette.

 

2023. május 4.