Könyvbemutató: A középkori Tolna megye templomai
A mainál sokkal kiterjedtebb középkori Tolna megye az ország egyik legsűrűbben lakott területe volt. A mai, körülbelül száz településsel szemben hatszáz körül volt a falvak, mezővárosok száma a török megjelenése előtt.
K. Németh András topográfiájában 374 templom szerepel, amelyek közül 322 igazolhatóan állt. Van olyan templom, amelyet már csak a szájhagyomány őriz. A szerző 170 templom helyét azonosította, és kilencvenötnek a koordinátáit is meghatározta. A 15 éves kutatómunka eredményeként a Publikon kiadó gondozásában és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent kötet pécsi bemutatójára február 22-én kerül sor a Dominikánus házban.
A visegrádi királyi palota kora reneszánsz kertje
A visegrádi királyi palota kora reneszánsz kertje - Régészeti és környezettörténeti kutatások eredményei. A szakemberek 1993 és 1999 között folytattak a kertben interdiszciplináris régészeti kutatást. Ma már azt is tudjuk, milyen növényeket ültettek a középkorban. Pálóczi Horváth András tanulmánya.
A zirci középkori ciszterci apátság 2011. évi feltárása
A zirci ciszterci apátság felkérésére a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma 2011. július 13. és augusztus 16. között vezetésemmel ásatást végzett a középkori zirci kolostor keleti szárnyánál és a középkori templomépület keleti részénél. Célunk a Hümpner Tibor által 1912-13-ban és Ferenczi László által 2007-ben feltárt keleti kolostorszárny környezetésnek tisztázása volt, a XX. század elején végzett kutatások hitelesítésével. A munka során feltártuk a keleti kerengőt, a sekrestyét, a déli keresztházat a két déli mellékszentéllyel, valamint a négyezet, a szerzetesi kórus és a főszentély déli felét.
A visegrádi királyi palota kerti kútja
A visegrádi királyi palota 14. században kiépült vízvezeték rendszere és az ehhez kapcsolódó számos díszkút egyedülálló emlékegyüttes. Buzás Gergely tanulmánya.
A gótika geometriája
Bár csupán töredékei maradtak fenn a visegrádi palota kerti kútjának, a gótikus arányrendszer és az analógiák jóvoltából lehetett rekonstruálni a 14. század második felének elejéről származó műremeket.
Tőrlelet az Árpád-korból
A tőr a középkor egyik legnagyobb tömegben használt fegyvere lehetett (legalábbis szinte bárki birtokolhatott ilyet), ám talán éppen hétköznapi volta miatt kevésbé közismert a kultúrtörténete. Pedig a visegrádi Árpád-kori tőr is kivételes lelet.
-
Mohácsi tömegsír: inkább a tábor halottait rejtheti
2020-09-24 22:56:23 -
Török temető a Margit körútnál, Zalavár: készülni kell, Pécs: torony került elő a püspökvárban
2020-09-23 12:15:51 -
Mire jó a történelem?
2020-09-16 23:30:07 -
Sibrik-domb: megtekinthetőek lesznek az újonnan feltárt falak
2020-09-15 18:04:20 -
Megmentik az almádi monostort, Aquincum: Római Fesztivál, sírkőmentés Kékkúton
2020-09-15 17:43:09 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Mohácsi tömegsír: inkább a tábor halottait rejtheti
2020-09-24 22:56:23 -
Török temető a Margit körútnál, Zalavár: készülni kell, Pécs: torony került elő a püspökvárban
2020-09-23 12:15:51 -
Mire jó a történelem?
2020-09-16 23:30:07 -
Sibrik-domb: megtekinthetőek lesznek az újonnan feltárt falak
2020-09-15 18:04:20 -
Megmentik az almádi monostort, Aquincum: Római Fesztivál, sírkőmentés Kékkúton
2020-09-15 17:43:09
