Könyvbemutató: A középkori Tolna megye templomai
A mainál sokkal kiterjedtebb középkori Tolna megye az ország egyik legsűrűbben lakott területe volt. A mai, körülbelül száz településsel szemben hatszáz körül volt a falvak, mezővárosok száma a török megjelenése előtt.
K. Németh András topográfiájában 374 templom szerepel, amelyek közül 322 igazolhatóan állt. Van olyan templom, amelyet már csak a szájhagyomány őriz. A szerző 170 templom helyét azonosította, és kilencvenötnek a koordinátáit is meghatározta. A 15 éves kutatómunka eredményeként a Publikon kiadó gondozásában és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent kötet pécsi bemutatójára február 22-én kerül sor a Dominikánus házban.
A visegrádi királyi palota kora reneszánsz kertje
A visegrádi királyi palota kora reneszánsz kertje - Régészeti és környezettörténeti kutatások eredményei. A szakemberek 1993 és 1999 között folytattak a kertben interdiszciplináris régészeti kutatást. Ma már azt is tudjuk, milyen növényeket ültettek a középkorban. Pálóczi Horváth András tanulmánya.
A zirci középkori ciszterci apátság 2011. évi feltárása
A zirci ciszterci apátság felkérésére a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma 2011. július 13. és augusztus 16. között vezetésemmel ásatást végzett a középkori zirci kolostor keleti szárnyánál és a középkori templomépület keleti részénél. Célunk a Hümpner Tibor által 1912-13-ban és Ferenczi László által 2007-ben feltárt keleti kolostorszárny környezetésnek tisztázása volt, a XX. század elején végzett kutatások hitelesítésével. A munka során feltártuk a keleti kerengőt, a sekrestyét, a déli keresztházat a két déli mellékszentéllyel, valamint a négyezet, a szerzetesi kórus és a főszentély déli felét.
A visegrádi királyi palota kerti kútja
A visegrádi királyi palota 14. században kiépült vízvezeték rendszere és az ehhez kapcsolódó számos díszkút egyedülálló emlékegyüttes. Buzás Gergely tanulmánya.
A gótika geometriája
Bár csupán töredékei maradtak fenn a visegrádi palota kerti kútjának, a gótikus arányrendszer és az analógiák jóvoltából lehetett rekonstruálni a 14. század második felének elejéről származó műremeket.
Tőrlelet az Árpád-korból
A tőr a középkor egyik legnagyobb tömegben használt fegyvere lehetett (legalábbis szinte bárki birtokolhatott ilyet), ám talán éppen hétköznapi volta miatt kevésbé közismert a kultúrtörténete. Pedig a visegrádi Árpád-kori tőr is kivételes lelet.
-
Megerősítette-e a Magyar Királyságot a nagy pestisjárvány?
2020-03-26 16:32:49 -
Átírhatják a jáki templom történetét, BTM: négyezer-ötszáz éves kerámiacsizma került elő
2020-03-26 16:06:30 -
Türje: előkerült az alapító sírja, megtalálták Eger elveszett székesegyházát
2020-03-26 15:55:58 -
Szécsényben a sekrestyét kutatják, rejtélyes erődök, megtalált Bagota
2020-03-12 11:03:10 -
II. Károly: a visegrádi királytemetkezés
2020-03-08 17:27:54 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Megerősítette-e a Magyar Királyságot a nagy pestisjárvány?
2020-03-26 16:32:49 -
Átírhatják a jáki templom történetét, BTM: négyezer-ötszáz éves kerámiacsizma került elő
2020-03-26 16:06:30 -
Türje: előkerült az alapító sírja, megtalálták Eger elveszett székesegyházát
2020-03-26 15:55:58 -
Szécsényben a sekrestyét kutatják, rejtélyes erődök, megtalált Bagota
2020-03-12 11:03:10 -
II. Károly: a visegrádi királytemetkezés
2020-03-08 17:27:54
-
Árpád-házi királysírok: megjelent a könyv
2019-11-21 13:02:51 -
IV. Sabján Tibor konferencia
2019-04-17 00:35:33 -
Könyvajánló: Lukács Zsófia: Füzér dekódolva
2019-02-17 10:37:34 -
Könyvajánló: Tari Edit: Kőbe faragott liturgia
2019-02-02 10:16:07 -
Könyvajánló: Papp Adrienn: Török fürdők Magyarországon
2019-01-25 21:54:16