tematikus keresés térképes keresés közkincs-kereső

Könyvismertető: Az Árpádok országa

Ez az elmúlt évek egyik legfontosabb könyve a magyar középkorkutatás egyébként is erős mezőnyében. Saját meghatározása szerint „Tanulmányok és katalógus”, ám sokkal több ennél: négy évszázad világával ismerteti meg az olvasót precízen, olvasmányosan és látványosan.
 
 
A napokban jelent meg Az Árpádok országa című kötet Ritoók Ágnes és Simonyi Erika szerkesztésében, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia közös kiadásában. Összesen huszonkilenc tanulmányt tartalmaz, a korszakkal foglalkozó legelismertebb kutatók mind publikáltak benne, az együttműködő intézmények listája két sűrűn írt oldalt tesz ki az összesen 632 oldalnyi belívből, tehát látatlanban is nyugodtan állíthatnánk, hogy a magyar középkorkutatás mindent beletett ebbe a kötetbe, ami 2022-ben lehetséges volt.
Olvasva még inkább erősödik ez az érzés. Jómagam nekikezdtem az első mondatnál és annyira beszippantott, hogy csak órák múlva eszméltem rá, hogy még alig jutottam túl az első tizedén. Ugyanakkor egyre erősödött bennem az érzés, hogy nagyon fontos mielőbb írni erről a könyvről, hiszen valóban közérdeklődésre tarthat számot (decemberben ráadásul féláron lehet beszerezni, ami egy ilyen értékű olvasnivalónál korántsem mellékes), tehát úgy döntöttem, hogy személyes kíváncsiságomat félretéve a nagyobb részét inkább gyorsan átpörgetem, a könyvismertető megírása után pedig visszatérek az aprólékos olvasásához, ami kifejezetten szellemi élvezetet jelent.
 
 
A könyv megszületésének előtörténete feltehetően ismert a téma után érdeklődő olvasók előtt, nem is túl jóízű egyes elemeiben, így nem is vesztegetnék szót rá. Viszont az alcímben említett „katalógus” kifejezés akkor érthető igazán, ha tudjuk, hogy ehhez egy kiállítás is kapcsolódott, még ha nem is teljességgel ugyanaz, mint ami a kötet lapjain elénk tárul.
Az Árpádok országa című kötet egy roppant sokszínű, kulturális tekintetben is izgalmas középkori államot tár elénk. Bár az első tanulmánnyal rögvest fejest ugrunk a keresztény állam megalapításába, az első ezredforduló néhány roppant szerencsés évébe, amikor egy új, önálló keresztény állam megszülethetett az akkori Európa keleti szélén, a továbbiakban egészen az avar korig kalandozunk vissza időben. Nem lineáris történetet olvasunk tehát, a különböző tárgykörökben született tanulmányok ismeretében ez lehetetlen volna, ugyanakkor mégis nagybetűs történelemkönyv.
 
 
A huszonkilenc tanulmány témái összességükben adnak teljességet a honfoglalás-kor történeti adataitól és kérdéseitől a városmonográfiákon, királyi központokon, fegyvertörténeten, pénztörténeten, temetkezéstörténeten, építészeten, településszerkezeten át a várépítészetig. A magyar királyság etnikumai is külön-külön fejezetet kaptak: a zsidók, a muszlimok és a sztyeppei jövevények egyaránt. Korszerű összefoglalóról van tehát szó, amely nem tesz egyenlőségjelet a történelem és a királyok története között. Ugyanakkor az Árpád-ház egyes tagjai megjelennek a kötetben, a közülük kikerült szenteket éppúgy külön tanulmány tárja elénk, mint a személyükkel szorosan összefüggő Szent Korona-eszme gyökereit.
Egy tanulmánykötet esetében a képanyag – ha van – gyakran illusztrációs jellegű, itt azonban ha úgy tetszik, külön életet él, hiszen roppant bőséges, a képek kifejezetten jó minőségűek, s szinte a teljesség igényével mutatják be a korszak fennmaradt tárgyi emlékeinek legjavát, bőséges tárgyleírásokkal gyarapítva az ismereteket. Találunk a könyvben bőséggel térképeket, ásatási alaprajzokat is. A monumentális kötet egyébként tördelésében is roppant vonzó, igyekszik megkönnyíteni a temérdek információ befogadását.
 
 
S hogy kinek ajánlható Az Árpádok országa? Mivel a szerzők és a szerkesztők is mindent megtettek, hogy kellőképpen olvasmányos legyen, tulajdonképpen bárki élvezettel és gyarapodva forgathatja, akit érdekel a középkori magyar állam történetének ez a szakasza, illetve a magyar történelem. Éppen a sokszínűségével megmutatja azt, hogy a nagybetűs tudomány sokkalta érdekesebb a történelmi ihletésű fantazmagóriák monomán világánál. Azonban nem csak az érdeklődő laikusok a remélt olvasók. Hosszú idő óta a legkomolyabb összefoglaló a korszakról, ami feltehetően évtizedekig hivatkozási pont lesz az Árpád-kor világa kapcsán a középkor-kutatók körében.
 
Kovács Olivér

Érdekesnek, hasznosnak találta a cikket? Jelentkezzen magazinunk állandó olvasójának!