Sibrik-domb: az erőd belsejében folytatódott a feltárás
Az elmúlt években a Sibrik-dombon található római erőd, majd Árpád-kori ispáni vár falainak, kapuinak kutatása után immár a terület belsejében végeztek feltárást a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának munkatársai – adta hírül a Nemzeti Régészeti Intézet Régészeti Hírügynöksége.

Sikerült egy római kori, hozzávetőlegesen harmincöt méter hosszú épületet azonosítanunk idén az erőd belsejében, a táborfal közelében. Ennek egy részét a magyar honfoglalás után is használták, míg az épület többi része már korábban elpusztulhatott – mondta el a Régészeti Hírügynökségnek Boruzs Katalin régész, az ásatás vezetője. Hozzátette: ennek a maradványnak egy részét a korábbi talajradaros vizsgálatok már kimutatták, azonban azokon csak az épület nyugati része volt felfedezhető, a keleti fal szinte teljesen elpusztult, ezért csupán az ásatás során derült fény a létezésére. Mint mondta, előkerült egy fűtőcsatorna részlete is, magának a fűtőberendezésnek az azonosítása az elkövetkező napok feladata lesz. Szintén az idei szezonban került elő egy Árpád-kori, földbe mélyített ház maradványa, amit egy elpusztult római kori épület helyén építettek.

Az idei a Sibrik-dombi kutatás újabb programjának tizedik ásatási évadja. Bár a feltárások már több mint hetven éve elkezdődtek az erődben, kisebb-, de inkább nagyobb megszakításokkal folytak egészen 2013-ig, amikor az MNM Mátyás Király Múzeuma immár programszerűen látott neki a feltárások folytatásának. Az erőd belsejében a többi között azonosították egy 10-11. századi templom, egy Karoling-kori faépület maradványait, egy 13. századi pénzverde leletanyagát, majd az erődfalnál folytatódott a kutatás. 2020-ban egy 11-12. század fordulóján kváderekből épült falszakaszra, valamint egy toronyra bukkantak, tavalyelőtt az erőd két középkori kapuja, míg tavaly az egyik római kori kapu lett a kutatómunka eredménye. Ez utóbbi azért volt rendkívül fontos, mert dacára a hét évtizede tartó kutatásoknak, a szabálytalan alaprajzó erőd egyik római kori kapuja sem volt korábban ismert.
Az idei ásatási szezon eredményeit immár tradicionálisan a Kulturális Örökség Napja alkalmából, vagyis szeptember 16-án mutatják be a nagyközönségnek. A tervek szerint jövőre szintén az erőd belsejében folytatják a kutatást.
2023. szeptember 5.
-
Kiállítás is nyílt a Szent György lovagrendre emlékezve
2026-04-26 01:05:32 -
Visegrád műemlékeinek múltja, jelene és jövője
2026-04-20 09:12:16 -
Nekünk tényleg Mohács kell?
2026-04-11 10:06:29 -
Kastélyokról Gyulán, BTM: helytartói palota a Hajógyári szigeten, avar temetők Szegeden
2026-04-11 09:29:57 -
Nagy Lajos emlékezete, Nagykanizsa múzeuma, egy hajdúváros emlékei és egy avar kovács
2026-04-11 09:14:09 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Kiállítás is nyílt a Szent György lovagrendre emlékezve
2026-04-26 01:05:32 -
Visegrád műemlékeinek múltja, jelene és jövője
2026-04-20 09:12:16 -
Nekünk tényleg Mohács kell?
2026-04-11 10:06:29 -
Kastélyokról Gyulán, BTM: helytartói palota a Hajógyári szigeten, avar temetők Szegeden
2026-04-11 09:29:57 -
Nagy Lajos emlékezete, Nagykanizsa múzeuma, egy hajdúváros emlékei és egy avar kovács
2026-04-11 09:14:09
-
Kiállítás is nyílt a Szent György lovagrendre emlékezve
2026-04-26 01:05:32 -
Visegrád műemlékeinek múltja, jelene és jövője
2026-04-20 09:12:16 -
Nagy Lajos 700: konferencia Visegrádon
2026-03-21 08:41:46 -
Nagy Lajos 700: kiállítás és konferencia a Nemzeti Múzeumban
2026-03-06 06:42:51 -
Nagy Lajos 700: a nápolyi kapcsolat
2026-02-17 18:32:03







