Sibrik-domb: előkerült az erőd római kori kapuja
Néhány napja fejeződött be a visegrádi Sibrik-dombon a MNM Mátyás Király Múzeumának és a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének együttműködésével megvalósított tereprendezés és rövid régészeti kutatás. Boruzs Katalin ásatásvezető régész írása.

2019 és 2021 között a római kori erőd és középkori ispáni központ délnyugati részén végeztünk tervásatást. Ennek folytatásaként 2022 májusában a déli táborfal eddig csak szondázással érintett területét tisztítottuk meg a növényzettől, emellett sor került a táborfalon kívüli területsáv egységes kialakítására is. A tekintélyes mennyiségű földmunka elvégzését – a Múzeum jelenlegi gazdasági helyzetében – csak az Erdészet támogatása tette lehetővé. A munkálatok célja volt az is, hogy az augusztusi tervásatás által érintett területet előkészítsük, az elvégzendő munka mennyiségét felmérjük.

A tereprendezés során kiderült, hogy több helyen a jelenlegi járószint alatt alig 20 centiméterrel már a tábor falainak alapozási szintje húzódik, amit a mezőgazdasági művelés, a természetes erózió, valamint az utóbbi évtizedekben megtelepedett növényzet gyökerei is károsítottak. A falak vonalának tisztázása után beigazolódott, hogy az 1951-ben és a 2021-ben kutatóárokkal megtalált falszakaszok két, U-alakú toronyhoz tartoznak. A közöttük lévő 4 és fél méter széles területen volt az erődítmény egyik római kori kapuja. Ez azért jelentős eredmény, mert a lelőhely 70 évre visszatekintő régészeti kutatása során eddig nem ismertük meg a tábor bejáratainak helyét. Tavaly az erődítmény két középkori kapuját sikerült meghatározni, a mostani feltárással pedig a római kori tábor déli kapujának helyét lokalizáltuk. A nyári ásatás elsődleges célja ennek a római kori kapunak és környezetének vizsgálata lesz.

A májusi munkák során mintegy 60 darab római bronzérem, kisebb vastárgyak, bronzlemezkék, ólomgolyók kerültek napvilágra. A kerámiatöredékek között római kori, középkori és újkori mázas töredékeket is találtunk. A feltárás ideje alatt a bontómunkát és a terület fémkeresős átvizsgálását évek óta visszajáró önkénteseink végezték, akikhez a Pest megyei Közösségi Régészeti Egyesület két tagja, illetve két pécsi egyetemi hallgató is csatlakozott.
Boruzs Katalin
ásatásvezető
-
Régészet, múzeumok, tudomány és fiatalok
2026-08-08 09:34:59 -
Ki őrzi meg a múltat holnap?
2026-08-03 06:26:39 -
Szkíták Kecskeméten és Szolnokon, BTM: figyelnek a budapesti romokra, Nagy Lajos király nyomában
2026-08-03 06:20:19 -
BTM: összefoglaló Budapest területének őskoráról, a fiatalok műfaja lett a grafika
2026-08-03 06:16:43 -
A múlt jövője
2026-07-27 22:37:30 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Régészet, múzeumok, tudomány és fiatalok
2026-08-08 09:34:59 -
Ki őrzi meg a múltat holnap?
2026-08-03 06:26:39 -
Szkíták Kecskeméten és Szolnokon, BTM: figyelnek a budapesti romokra, Nagy Lajos király nyomában
2026-08-03 06:20:19 -
BTM: összefoglaló Budapest területének őskoráról, a fiatalok műfaja lett a grafika
2026-08-03 06:16:43 -
A múlt jövője
2026-07-27 22:37:30
-
Kiállítás is nyílt a Szent György lovagrendre emlékezve
2026-04-26 01:05:32 -
Visegrád műemlékeinek múltja, jelene és jövője
2026-04-20 09:12:16 -
Nagy Lajos 700: konferencia Visegrádon
2026-03-21 08:41:46 -
Nagy Lajos 700: kiállítás és konferencia a Nemzeti Múzeumban
2026-03-06 06:42:51 -
Nagy Lajos 700: a nápolyi kapcsolat
2026-02-17 18:32:03




