Tereske temploma a késő középkorban

Tereske apátságának első említése a Váradi Regestrumban található. Mag Hella tanulmánya a kutatott, ám csak részben publikált eredményekről.

 

 

Noha sosem merült feledésbe, hogy a Nógrád megyei Tereskén egykor bencés apátság állt, a 19. század végén olyannyira átalakították templomát, hogy 1913-ban az akkori plébános ezt vetette papírra vele kapcsolatban: „stílusa, építkezése sem olyan, hogy ebből keletkezésének idejére lehetne következtetnünk.” Az 1950-es években állítólag még Entz Géza is „egy teljesen jellegtelen templomnak” nevezte. Természetesen ezen vélekedéseket gyökeresen megváltoztatta az 1960-as években végzett műemléki

kutatása és helyreállítás, amely során feltárultak a templom nem is sejtett – inkább csak remélt – középkori részletei. Ezt követően több publikáció látott már napvilágot az épülettel kapcsolatban, felhívva a figyelmet kiemelkedő értékeire – ezek között elsősorban az északi hajófal Szent László legendáját ábrázoló falkép-ciklusa, s a szentély all’antica stílusban faragott pasztofóriuma említendők. Ennek ellenére a helyreállításhoz kapcsolódó, Kozák Károly által 1962 és 1974 között végzett régészeti ásatás és falkutatás leletanyaga továbbra is feldolgozatlan. E munkák során számos kőfaragvány került elő, amelyek legnagyobb része a késő középkorra datálható.

A csatolt tanulmányban néhány, az e töredékek feldolgozása kapcsán felmerült kérdésről esik majd szó, különös tekintettel a templom szentélyének 15. század végén végzett átépítésére.