Udvari élet a magyar királyi palotákban
A magyar királyoknak 14. századtól két állandó rezidenciájuk volt: Visegrád és Buda. Mindkét városban hatalmas, reprezentatív paloták épültek, amelyek sok vonásukban hasonlítottak egymásra. Ezekben a teljes királyi udvar helyet kapott: a király és az őt mindig követő kísérete mellett itt rendezkedtek be az állandó székhellyel rendelkező országos hivatalok is.
Hogy miért éppen Budát és Visegrádot választották? Ha a középkor korábbi korszakaiba tekintünk, valóban találhatunk jócskán nagyobb hírnévnek örvendő településeket. A magyar királyság első évszázadaiban Esztergom és Fehérvár voltak leginkább fontos székhelyek, ám a 13. század folyamán gyökeresen átalakult Európa – leginkább gazdasági szempontból, addig elképzelhetetlen gyarapodás jellemezte ezeket az évtizedeket – a kulturálisan szorosan a „nyugatba” integrálódott Magyarországon emellett pedig a helyi sajátosságok is okai voltak a két új rezidencia megteremtésének.
Részletek a csatolt tanulmányban!
-
Egy hiánypótló fegyverrekonstrukció
2023-05-24 18:48:46 -
Nemzetközi konferenciák Budapesten és Visegrádon, győzedelmes Campona
2023-05-24 18:31:02 -
BTM: újabb felfedezés a belvárosi plébániatemplomban, Csongrád: Feketevár, Szolnok: épül a fal
2023-05-14 17:55:05 -
Konferencia nyitotta az Anjou-évfordulót
2023-05-04 17:44:25 -
Megtalálták Csongrád várát, Bélapátfalva: középkori templom, barokk falak, Műemléki Világnap
2023-05-02 17:44:35 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Egy hiánypótló fegyverrekonstrukció
2023-05-24 18:48:46 -
Nemzetközi konferenciák Budapesten és Visegrádon, győzedelmes Campona
2023-05-24 18:31:02 -
BTM: újabb felfedezés a belvárosi plébániatemplomban, Csongrád: Feketevár, Szolnok: épül a fal
2023-05-14 17:55:05 -
Konferencia nyitotta az Anjou-évfordulót
2023-05-04 17:44:25 -
Megtalálták Csongrád várát, Bélapátfalva: középkori templom, barokk falak, Műemléki Világnap
2023-05-02 17:44:35