minden címke megjelenítése
további szűkítés: atlasz {1 cikk} BTM {2 cikk} budai vár {1 cikk} Budapest {1 cikk} Budapesti Történeti Múzeum {5 cikk} előadás {1 cikk} Esztergom {1 cikk} ferencesek {1 cikk} főváros {4 cikk} Hajógyári sziget {1 cikk} hódoltság {1 cikk} I. Ferdinánd {1 cikk} kiállítás {1 cikk} királyi palota {3 cikk} királyi székhely {4 cikk} királysír {2 cikk} királytemetkezések {2 cikk} könyv {1 cikk} könyvajánló {1 cikk} Közkincskereső {3 cikk} leletek {1 cikk} Mátyástemplom {1 cikk} Mohácsi csata {1 cikk} Nagykanizsa {1 cikk} oszmán birodalom {1 cikk} restaurálás {1 cikk} restaurátor {1 cikk} Római birodalom {1 cikk} Szakál Ernő {1 cikk} Szeged {1 cikk} Székesfehérvár {1 cikk} székhely {3 cikk} Szulejmán szultán {1 cikk} udvar {2 cikk} Vármúzeum {1 cikk} város {1 cikk} városfejlődés {4 cikk} várostörténet {5 cikk} visegrád {5 cikk} zsinagóga {1 cikk}
címke törlése: - Buda

Szapolyai János, az elveszett király

A középkori Magyarország megszűnéséhez vezető eseménysor egyik főszereplője Szapolyai János, az utolsó király, akit Székesfehérvárott, s egyáltalán az országban temettek el. Földi maradványai pedig mindössze négy évig nyugodhattak háborítatlanul.

tovább olvasom

Történelmet formáló városok: a középkortól a török korig

Több mint egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy az I. László idején megkezdett reformok korántsem érték el vágyott céljukat, az ispánok hatalmának megtörését és a királyi hatalom megerősítését. A 13. század elején azonban új pályára állt a városok fejlődése. Buzás Gergely cikksorozatának harmadik, befejező része.

tovább olvasom

III. András: a budavári királysír

Az Árpád-ház utolsó uralkodója sem tudta megakadályozni a királyság feudális anarchiába süllyedését, a tartományurak hatalmának erősödését. Vele halt ki hivatalosan a család férfi ága, budavári temetkezésének helyét sokáig félreértették, és az épület azonosítása után sem kutatták célzottan.

tovább olvasom

Páratlan a palota a szigeten, atlasz készült Budáról, várnegyed: föld alatt, föld felett

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2015. november 25-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Csárdák útján a Hortobágyon, feltárásra vár Kanizsa vára, így lett Buda főváros

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2015. október 21-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Könyv a középkori Budáról

Spekner Enikő könyve hiánypótló munka, hiszen egyszerre szól a középkori városfejlődésről és a hatalomszervezés változásáról.

tovább olvasom

BTM: kettős könyvbemutató

 2015. október 1-jén, csütörtökön 15 órakor a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma Gótikus termében kettős könyvbemutatót tartanak.

tovább olvasom

Budai vár: eltemetett zsinagógák, szerzetesek építették a palotát, BTM: fénnyel írt történelem

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2015. augusztus 12-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Pest, Buda: sorsszerű fejlődés?

Tulajdonképpen csak a gazdaság törvényszerűségeinek engedtek a királyok – elsősorban Zsigmond – amikor Budát választották állandó királyi székhelynek.

tovább olvasom

Bencze Zoltán: A budavári Táncsics Mihály utca 7-9. rövid története

A Régi királyi ház épülete rendkívüli helyet foglal el a Buda középkori történetében, de hazánk történetének is kiemelkedő jelentőségű, páratlan emléke.

tovább olvasom

Budavár: palota és középkor a föld alatt

Buda „a királyi méltóság széke és trónusa” - a középkori királyi palota címmel nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma megújuló állandó kiállításának első része.

tovább olvasom

Szakál Ernő, a budai gótikus szobrok restaurátora

Végh András előadása a Szakál Ernő emlékkonferencián hangzott el. A szobrok előkerülésének története és gondolatok a restaurálásról.

tovább olvasom

Utazó királyok, nehézkes udvarok

A középkorban a világi kultúra, a művészet, az igazságszolgáltatás, sőt bizonyos értelemben még a gazdasági élet központjai is a fejedelmi udvarok voltak. Kezdetben ezek szinte folyamatosan úton voltak, egészen csaknem a 12-13. századig – de vajon miért éppen ott telepedtek le, ahol?

tovább olvasom

Udvari élet a magyar királyi palotákban

A magyar királyoknak 14. századtól két állandó rezidenciájuk volt: Visegrád és Buda. Mindkét városban hatalmas, reprezentatív paloták épültek, amelyek sok vonásukban hasonlítottak egymásra. Ezekben a teljes királyi udvar helyet kapott: a király és az őt mindig követő kísérete mellett itt rendezkedtek be az állandó székhellyel rendelkező országos hivatalok is.

tovább olvasom

Így lett Budából középkori főváros

Az előadás a 13-15. századi belpolitikai, várostörténeti és -fejlődési, gazdasági folyamatokba is bepillantást nyújt.

tovább olvasom