Vadászatok a középkori Pilis-erdő területén
Visegrád már az Árpád-korban a királyi tulajdonban lévő, vadászterületként hasznosított Pilis-erdő központjának számított, és I. András, Salamon majd IV. Béla-kori virágzása is talán részben e vadászati központ szerepével függhetett össze. Kováts István tanulmánya.


Döntően kivételes helyzetűnek számított, továbbá a korabeli forrásokban „az ország közepe” (Medium Regni) nevet viselő, az Esztergom – Székesfehérvár – Buda – Visegrád által meghatározott központi hatalmi régió. Ez a terület az ország minden pontjáról jól megközelíthető volt. A 11. századtól kezdve fokozatosan a fentebb említett helységek látták el az országos feladatok zömét: Esztergom (egyházi központként), Székesfehérvár (mint a középkor folyamán a leggyakoribb királyi koronázó-és temetkezőhely), Buda (a 14. század elejétől adminisztratív-kormányzati központ) és Visegrád (ugyanebben az időben már az uralkodó tényleges tartózkodási helye, később rezidenciaváros). A területen a fenti központokon túl több királyi udvarház és vadászóhely is kiépült.
Részletek a csatolt tanulmányban!
-
Megjelent A késő középkori magyar királyok sírjai
2023-06-09 11:11:48 -
Romok és műromok
2023-06-02 13:57:44 -
Várépítéstől a várrombolásig
2023-05-29 18:40:11 -
Múzeumsorsok: új látogatóközpont Komáromban, bezárt múzeumépület Miskolcon
2023-05-29 18:31:08 -
Egy hiánypótló fegyverrekonstrukció
2023-05-24 18:48:46 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Megjelent A késő középkori magyar királyok sírjai
2023-06-09 11:11:48 -
Romok és műromok
2023-06-02 13:57:44 -
Várépítéstől a várrombolásig
2023-05-29 18:40:11 -
Múzeumsorsok: új látogatóközpont Komáromban, bezárt múzeumépület Miskolcon
2023-05-29 18:31:08 -
Egy hiánypótló fegyverrekonstrukció
2023-05-24 18:48:46