A rotundát idén teljes egészében sikerült feltárni. Az újabb feltárási idényben a kolostor történetének újabb epizódjának találták meg a nyomait.

 

 

Ugyan a monostor templomától néhány évtizeddel később, de még szintén a 12. században épült rotundát már tavaly sikerült az elsőként húzott feltárási szelvény északi végében megtalálni, idén sor kerülhetett a falak egykori járószintig való kibontására, megtisztítására is. Bár a kincskeresők néhol az alapokat is kitermelték, a kívül-belül kváderborítású, belül hatkarélyos körkápolna felmenő falai több mint egy méter magasságban állnak, a kis területeken fennmaradt belső vakolaton kifestésnyomok is láthatók, s fennmaradt a padlót borító kő járólapok egy része is.

A rotundától délre állt a hajdani szerzetesi templom szentélye, amelyet egy rövid szakasz kivételével visszabontottak és egy olyan kőfallal zártak le, amelyen egy lőrést is vágtak. A monostor tehát a 16. században még megélt egy olyan időszakot is, amikor már új, hadászati funkciót kapott, viszont a köveit még nem kezdték el a nagyvázsonyi vár építkezéseihez átszállítani. Erre 1529 (az utolsó apát és két szerzetese említése) és 1552, a bontás közti alig több mint két évtizedben került sor. A rotundát ekkor még nem bontották vissza (csak 1552-től), hanem toronyként használták – ami magyarázatot ad arra, miért itt voltak a leginkább aktívak a későbbi kincskeresők, hiszen az elásott kincsről szóló beszámoló egy tornyot említ rejtekhelyként.

A 16. századi erődítésfal külső oldalán sövényfal alapárkát is sikerült megtalálni, a faltól mintegy hetven centiméterre – a két fal közti rést földdel töltötték ki, hogy ellenállóbbá tegyék az esetleges ágyútűzzel szemben, bár annak egyelőre nincs nyoma, hogy a rögtönzött castellumként szolgáló hajdani monostornak ostromot kellett volna kiállnia.

Az idei, második feltárási idény már felszínre hozott annyi épületmaradványt, amelynek konzerválása elengedhetetlenné vált. A jövő évi feltárás már lehatárolhatja az elbontott monostor templomát, illetve sor kerülhet a templomban, valamint rotundában a temetkezések kutatására is. A feltárás Hangodi László történész kezdeményezésére, önkéntesek segítségével, a monostorapáti önkormányzat és a római katolikus plébánia támogatásával, Buzás Gergely régész vezetésével folynak, s már kezdetét vette a leendő bemutatás tervezése is.