Szakonyi Balázs: A pokol kapuja

Anjou Mária és Luxemburgi Zsigmond sírjai

Luxemburgi Zsigmond a leghosszabb ideig, több mint fél évszázadon át uralkodó középkori magyar király volt, ám európai tevékenysége miatt jobban megőrizte a nemzetközi-, mint a magyar emlékezet. Zsigmond és első felesége, Anjou Mária nagyváradi temetkezéseit már a 17-18. században megtalálták, de a csontok és a sírmellékletek nagy része azóta elveszett, mindössze Zsigmond halotti koronája és országalmája maradt ránk.

Kályhacsempék Visegrád területéről Nagy Lajos és Zsigmond korából

Bár a csempedarabok szórványosan és töredékes állapotban kerültek napvilágra, érdekes kapcsolatok rajzolódnak ki általuk. Kocsis Edit tanulmánya.

Beleástak Mátyás király halastavába

Bár nem keresték, valószínűleg Mátyás király visegrádi halastavainak egyikébe botlottak, azaz ástak bele egy megelőző feltárás során a régészek.

Saját tornya okozta a régi templom vesztét

Bár nem szemtanú jegyezte fel a budavári Nagyboldogasszony-templomban bekövetkezett katasztrófát, az emlékiratban szereplő eseménynek nyomai maradtak még az átépítések után, több mint hatszáz év távlatából is.

A budapesti Mátyás-templom középkori Mária-kapuja

A budapesti Mátyás-templom – a középkori budai Nagyboldogasszony plébániatemplom – egyik legértékesebb fennmaradt középkori részlete a délnyugati, úgynevezett Mária-kapu.

Pénzt is hamisítottak a középkori bronzöntők

Rendkívül változatos termékek kerülhettek ki abból a bronzöntő műhelyből, amely a Visegrád városának központjában, Zsigmond király korában működött.

Előzetes jelentés a Visegrádon feltárt bronzöntő műhelyről

Az ásatáson gazdag és változatos leletanyag jött felszínre, mely egy része a műhelyhez köthető, másik része hulladékként kerülhetett a műhely feltöltési rétegeibe.