Történelmet formáló városok: a középkortól a török korig

Több mint egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy az I. László idején megkezdett reformok korántsem érték el vágyott céljukat, az ispánok hatalmának megtörését és a királyi hatalom megerősítését. A 13. század elején azonban új pályára állt a városok fejlődése. Buzás Gergely cikksorozatának harmadik, befejező része.

tovább olvasom

Budai vár: eltemetett zsinagógák, szerzetesek építették a palotát, BTM: fénnyel írt történelem

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2015. augusztus 12-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Pest, Buda: sorsszerű fejlődés?

Tulajdonképpen csak a gazdaság törvényszerűségeinek engedtek a királyok – elsősorban Zsigmond – amikor Budát választották állandó királyi székhelynek.

tovább olvasom

Utazó királyok, nehézkes udvarok

A középkorban a világi kultúra, a művészet, az igazságszolgáltatás, sőt bizonyos értelemben még a gazdasági élet központjai is a fejedelmi udvarok voltak. Kezdetben ezek szinte folyamatosan úton voltak, egészen csaknem a 12-13. századig – de vajon miért éppen ott telepedtek le, ahol?

tovább olvasom

Udvari élet a magyar királyi palotákban

A magyar királyoknak 14. századtól két állandó rezidenciájuk volt: Visegrád és Buda. Mindkét városban hatalmas, reprezentatív paloták épültek, amelyek sok vonásukban hasonlítottak egymásra. Ezekben a teljes királyi udvar helyet kapott: a király és az őt mindig követő kísérete mellett itt rendezkedtek be az állandó székhellyel rendelkező országos hivatalok is.

tovább olvasom