tematikus keresés térképes keresés közkincs-kereső

Könyvajánló: Az almádi monostor

Megjelent szerzőnk, Hangodi László összefoglaló kötete az almádi monostor történetéről. A remek munka máris folytatásért kiált.
 
 
Fejezetek az almádi Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek bencés apátság történetéből (Monostorapáti, Veszprém megye/ex Zala vármegye) – ezzel az alcímmel vezette végig olvasóinkat három tanulmányban is Hangodi László az almádi monostor történetén. A magánalapítású monostorok közül a viszonylag koraiak egyike volt Almád bencés monostora a Veszprém megyei Monostorapáti község keleti határában, az Eger-patak völgyében, a Boncsos-tető egyik északi oldalfennsíkján. A Balaton-felvidék jelentős területének korabeli főúri birtokosa az Atyusz nemzetség volt, a monostor is az ő művükként létezett egészen a 16. századig. 
Hangodi László könyve azonban sokkal többről szól, mint a négy évszázad története. A csaknem 400 oldalas, keménytáblás kötet bemutatja, feldolgozza a monostorról szóló forrásokat, bepillantást enged egy középkori bencés apátság életébe, belső rendjébe. Legalább ennyire érdekes része azonban az a dokumentáció, amely a legutóbbi néhány esztendő történéseibe avat be, hiszen, miként a szerző fogalmaz, „ … a kolostor ténylegesen is az újjászületés korába lépett, hiszen 2011 nyara óta példaértékű helyi civil összefogás nyomán folytatás következett az apátság lezártnak és befejezettnek tűnt történetében.” Nem csupán fotóösszeállításokat láthatunk a terület többszöri rendezéséről, megtisztításáról, amelyet monostorapáti önként jelentkező lakói végeztek el, de elolvasható a levelezés is, amelynek eredményeként tavaly nyáron sor került a monostorban az első tudományos régészeti feltárásra (hiszen korábban csak kincskeresők bolygatták a romokat).
A kéziratot a szerző azonban már 2013-ban lezárta. Így – legalábbis egyelőre – nem értesülünk a 2014 nyarán részlegesen feltárt körtemplom, rotunda maradványairól sem. Ám a feltárásnak még koránt sincs vége, elvégre idén is terveznek egy szisztematikus régészeti kutatást, maga a teljes terület pedig még több évtizedes munkát adhat.
Remek könyv tehát Hangodi László Almád-monográfiája, ám már most jól tesszük, ha helyet szorítunk a könyvespolcunkon a remélhetőleg megszülető folytatásnak, második résznek is.