A mohácsi csata helyszínéről szóló – ismét fellángolt – vitában fontos érv lehet, hogy kiket temettek el a mai Mohácsi Emlékhely területén már évtizedekkel ezelőtt azonosított tömegsírokban.

 

 

Halad a III. számú mohácsi tömegsír feltárása, azt azonban egyelőre lehetetlen megmondani, hogy mikor végeznek teljes egészében vele – tudtuk meg Bertók Gábor ásatásvezető régésztől, a Janus Pannonius Múzeum munkatársától, a Mohács 500 kutatócsoport vezetőjétől. Ennek elsősorban az az oka, hogy nincs – és nem is lehet – rutinjuk a szakembereknek a tömegsírok tudományos igényű feltárásában. Ez a tömegsír a munka közbeni becslés szerint egyébként körülbelül százharminc elhunyt maradványait rejti, vagyis helyes lehet az 1970-es években a sírt azonosító, de teljes egészében fel nem táró szakemberek prognózisa.

 

 

Az embertani vizsgálatok, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei végeznek, már a csontok kibontásakor megkezdődnek. Fontos helyszíni megfigyelés, hogy sok a fiatal, 18-20 év körüli ember maradványa, akik feltehetően nem a csatában részt vevő katonák lehettek. Ez is azt erősíti, hogy a tömegsírokba a tábor lerohanása során megölt keresztényeket, részben a csapatokhoz tartozó kiszolgáló személyzet tagjait temették el. Ismereteink szerint a táborra még a csatával egy időbe csapott le a török lovasság, így fontos érv lehet a lőfegyvergolyók megléte, vagy hiánya is, hiszen a török lovasok csak hidegfegyvereket használtak. Erre azonban a tömegsír teljes feltárásáig várni kell, hiszen a lövedékek a bomló testekből a gödör fenekére süllyedhettek.

 

 

Az embertani kutatások javát természetesen a laborban végzik majd el. Nem csupán a sérüléseket, a halottak általános állapotát vizsgálják, de izotópos vizsgálattal kiderülhet az is, hogy honnan származtak az eltemetett emberek.