Szolnok az Árpád-korban: tények és eredmények
Volt idő, amikor még a földvárának létét is vitatták. Kertész Róbert tanulmánya Szolnok első évszázadairól.
Szolnok kora középkorának vizsgálata nem tartozik a város történetének legpreferáltabb korszakai közé, ami egyben magyarázatot ad arra is, hogy településtopográfiájáról ismereteink jelenleg meglehetősen hézagosak, és ebből fakadóan sok a bizonytalanság. Mi sem bizonyítja ezt szemléletesebben annál, mint Kaposvári Gyulának a megyeszékhely régmúltját két részletben feldolgozó, alapvető jelentőségű, 1983-ban és 1990-ben közzétett munkája, amelyben a szerző mindössze egyetlen oldalt szentelt a szóban forgó időszak bemutatására. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezen áttekintés szűkre szabott terjedelmében kétségkívül oroszlán része lehetett Selmeczi László 1975-ben megjelent kitűnő tanulmányának, amely hosszú évtizedekre kimerítette a dimenziókat. Több mint három évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy komplex kutatások eredményeként végre napvilágot lássanak az első új szemléletet tükröző értékelések.
Megállapítható mindazonáltal, hogy csupán a történet elején tartunk, és hosszú út áll előttünk. Megoldásra váró feladat maradt bőven, az eddig elért eredmények pedig majdhogynem előzeteseknek tekinthetőek. Ezután kerülhet sor a az Árpád-kori település pontos kiterjedésének, beépítettségének, szerkezetének, valamint a lakóházak mellett a jelentősebb világi, illetőleg egyházi épületek helyének meghatározására is. Az utóbbiak közül feltétlen figyelmet kell fordítani a 11. századi és a késő középkori templomokra, mert ezekre vonatkozóan – mint lentebb látni fogjuk – csak találgatások láttak napvilágot. A probléma nagyságrendjére rávilágít, hogy a középkori és kora újkori temetők kutatása még meg sem kezdődött.
Folytatás Kertész Róbert csatolt tanulmányában!
-
Bugac: megismerhetjük az Aranymonostort, ICOMOS: megőrzés és állásfoglalás
2024-03-31 23:51:53 -
Kiállításra készülnek Vácott, búvárrégészet: ismeretlen megyényi terület, huszárok és János vitéz
2024-03-31 23:45:15 -
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Bugac: megismerhetjük az Aranymonostort, ICOMOS: megőrzés és állásfoglalás
2024-03-31 23:51:53 -
Kiállításra készülnek Vácott, búvárrégészet: ismeretlen megyényi terület, huszárok és János vitéz
2024-03-31 23:45:15 -
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33
-
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 -
Visegrád: azonosíthatták az özvegy királyné palotáját
2023-12-20 17:23:59 -
Új kiállítással búcsúztathatjuk az évet a palotában
2023-12-18 18:29:43 -
Véget ért a visegrádi völgyzáró fal kutatásának első szakasza
2023-12-06 17:19:33 -
Elkezdődtek a feltárások Visegrádon
2023-10-25 10:07:24