Mindenki Mohácsa: források és válságok

Mohács valódi tragédiája

Az 1526-os mohácsi csatának nem volt valódi győztese. Vesztes még az utókor is, hiszen a magyar történelmi tudatban nehezítette és nehezíti a mai napig a szembenézést a középkori magyar királyság bukásának valódi okaival és eseményeivel. Kovács Olivér cikke.

II. Lajos: sír Ulászló és Szent Imre között

A szerencsétlen sorú II. Lajosnak szinte az egész életét – és persze a halálát is – az éppen a trónja lépte után megélénkülő török fenyegetés határozta meg. A mohácsi csatában elesett uralkodót először feltehetően az apja sírjába temették, s csak egy évvel később kapott saját sírhelyet. 

Mohács, a Jagellók és János király

Portálunkon némi polémia alakult ki a közelmúltban megjelent írásunk kapcsán, amely a magyar történelmi köztudatban terjedő sajátos jelenségre igyekezett felhívni a figyelmet: a nemzeti történelem sorsfordító katonai vereségeinek némiképp vágyvezérelt átértelmezésére. Ennek kapcsán hoztuk fel példaként a mohácsi csata esetét, amely kétségkívül a középkori magyar történelem legsúlyosabb következményekkel járó tragédiája volt. A korszak kiváló szakértőjének, Varga Szabolcsnak a válaszcikke azokra a komoly történeti és régészeti kutatásokra, illetve ezek nagy jelentőségű eredményeire hívta fel a figyelmet, amelyek az utóbbi években, évtizedekben a mohácsi csatának és az azt megelőző Jagelló-kornak az alaposabb megismerését tették lehetővé. Ennek kapcsán olyan kritikákat is megfogalmazott írásunkkal szemben, ami szükségessé teszi, hogy e tárgyban vallott nézeteinket részletesebben és érthetőbben is közzé tegyük.