Nekünk tényleg Mohács kell?

Nagy Lajos emlékezete, Nagykanizsa múzeuma, egy hajdúváros emlékei és egy avar kovács

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2026. március 11-i adás már az archívumban hallgatható.

Nagy Lajos 700: konferencia Visegrádon

A Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott Nagy Lajos konferenciát követően megrendezték annak folytatását is a visegrádi Mátyás Király Múzeumban.

Nagy Lajos 700: kiállítás és konferencia a Nemzeti Múzeumban

2026. március 5-én, I. (Nagy) Lajos király születésének kereken hétszázadik évfordulóján kiállítást nyitottak és konferenciát rendeztek a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Nagy Lajos 700: a nápolyi kapcsolat

Hogyan került Károly Nápolyból a magyar trónra? V. István lánya, Mária, Itáliában Maria Ungharese nápolyi királyné a kevésbé közismert Árpád-házi királylányok közé tartozik még ma is. Kovács Olivér összefoglalója Sallay Dóra fotóival.

Visegrád: hétszáz éve született Nagy Lajos király, Budavár története: újabb kötet

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2026. január 14-i adás már az archívumban hallgatható.

Mindenki Mohácsa: források és válságok

Bozóki Lajos: Zsámbék, premontrei prépostsági templom, kutatási helyzetkép

Műformákról, stíluskapcsolatokról és építéstörténeti adalékokokról is ír Bozóki Lajos a zsámbéki templom kutatásának eredményeit összegző tanulmányában.

Konferencia nyitotta az Anjou-évfordulót

Idén ünnepli Visegrád a városi kiváltságainak hétszázadik évfordulóját. Az egész éves ünnepségsorozatot egy konferencia nyitotta a Mátyás Király Múzeumban.

Mohács valódi tragédiája

Az 1526-os mohácsi csatának nem volt valódi győztese. Vesztes még az utókor is, hiszen a magyar történelmi tudatban nehezítette és nehezíti a mai napig a szembenézést a középkori magyar királyság bukásának valódi okaival és eseményeivel. Kovács Olivér cikke.

II. Lajos: sír Ulászló és Szent Imre között

A szerencsétlen sorú II. Lajosnak szinte az egész életét – és persze a halálát is – az éppen a trónja lépte után megélénkülő török fenyegetés határozta meg. A mohácsi csatában elesett uralkodót először feltehetően az apja sírjába temették, s csak egy évvel később kapott saját sírhelyet. 

Megerősítette-e a Magyar Királyságot a nagy pestisjárvány?

Bár a nagy középkori pestisjárvány 1347 és 1352 között valóságos sokként érte Európát, a hatásai nem egyforma mértékben sújtották a kontinens országait. A Magyar Királyság rövid időre még profitált is belőle.

I. Lajos temetkezése: azonosítható volna a király maradványa

I. Lajos uralkodásának kora leginkább apjának köszönhetően a magyar középkor leginkább virágzó korszaka volt. Székesfehérvárott nem csupán a sírkápolnája, de a benne állt sírépítmények is rekonstruálhatók. Sőt valószínű, hogy a király csontjai is megvannak.

Mohács, a Jagellók és János király

Portálunkon némi polémia alakult ki a közelmúltban megjelent írásunk kapcsán, amely a magyar történelmi köztudatban terjedő sajátos jelenségre igyekezett felhívni a figyelmet: a nemzeti történelem sorsfordító katonai vereségeinek némiképp vágyvezérelt átértelmezésére. Ennek kapcsán hoztuk fel példaként a mohácsi csata esetét, amely kétségkívül a középkori magyar történelem legsúlyosabb következményekkel járó tragédiája volt. A korszak kiváló szakértőjének, Varga Szabolcsnak a válaszcikke azokra a komoly történeti és régészeti kutatásokra, illetve ezek nagy jelentőségű eredményeire hívta fel a figyelmet, amelyek az utóbbi években, évtizedekben a mohácsi csatának és az azt megelőző Jagelló-kornak az alaposabb megismerését tették lehetővé. Ennek kapcsán olyan kritikákat is megfogalmazott írásunkkal szemben, ami szükségessé teszi, hogy e tárgyban vallott nézeteinket részletesebben és érthetőbben is közzé tegyük.

Kőről kőre megismerhető a visegrádi vár

A visegrádi vár és kőfaragványai – Bozóki Lajos összefoglaló műve teljes terjedelmében olvasható a portálunkon.

Kályhacsempék Visegrád területéről Nagy Lajos és Zsigmond korából

Bár a csempedarabok szórványosan és töredékes állapotban kerültek napvilágra, érdekes kapcsolatok rajzolódnak ki általuk. Kocsis Edit tanulmánya.

Diósgyőr: pusztulás és újjászületés

Habsburg Mária a mohácsi csatavesztés miatt nem sokáig élvezhette az átalakított várpalotát, bár az képletesen továbbra is az özvegy királyné birtokában maradt. Diósgyőr 1548-tól hivatalosan is zálogos bérlőké lett, majd végvárrá alakították. Állapota azonban folyamatosan romlott. Gáspár Ibolya riportjának második része.

Diósgyőr: ragyogás és újjászületés

Augusztus 30-án adták át kevesebb mint egy éves kivitelezői munka után az újjászületett diósgyőri várkastélyt. Gáspár Ibolya riportjának első része.

Újjáépült Végles

Néhány napon belül átadják a szlovákiai véglesi várat. A 14. századból származó erősség felújítása szinte teljesen párhuzamosan haladt közeli rokonáéval, a diósgyőri várral – igaz, a szlovákok ismét merészebbek voltak.

Beleástak Mátyás király halastavába

Bár nem keresték, valószínűleg Mátyás király visegrádi halastavainak egyikébe botlottak, azaz ástak bele egy megelőző feltárás során a régészek.