Bepillantás az elveszett évszázadokba
A honfoglaló magyarság megjelenése előtt évszázados lyuk tátong a magyar történelmi tudaton. Jól sikerült a Magyar Nemzeti Múzeum kísérlete a befoltozására.
Néhány héttel ezelőtt új szakasszal bővült a Magyar Nemzeti Múzeum Állandó Régészeti Kiállítása: a Kárpát-medence történetén végigsétáló látogató immár döccenő nélkül érhet el az avar birodalom felbomlásától a honfoglaló magyarok korába. A korábban hiányzó lépcsőfok leginkább a 9-10. század volt – ezt mutatja be érzékletesen a tárlat, előbbit elsősorban a Zalaváron/Mosaburgban feltárt leletek, eredmények segítségével.
Nemhogy a közepesen tájékozott érdeklődő, de még a szakma sem igazán ismeri a 9. század történetét, ahogy az azt megelőző évszázadok sem részei a történelmi tudatnak. Hogy miért övezte érdektelenség – és így információhiány – ezt a korszakot? Holott a Dunántúl, különösen a 9. században ott volt Európa képzeletbeli térképén, s csak a véletlenen múlott, hogy Pannonia első püspökségét nem Zalaváron alapították meg, hanem majd másfél évszázaddal később Esztergomban.
A 9. századdal kapcsolatos közönyt magyarázhatnánk persze azzal, hogy ez nem a magyar nép története. Holott ez egy badarság: fogalmunk sincs róla, hogy a honfoglaló magyarság mennyire írta át a térség demográfiai térképét, ám a még hiányos kutatások eredményeként tudjuk már, hogy még a honfoglalók hatalmi rendszere sem volt zárt, abba betagozódtak a korábban itt élő – és nyilván kellően kompromisszum-kész – előkelők is. Nyilván még inkább fokozott keveredéssel kell számolni a teljes társadalom körében, így őseinket a Kárpát-medence korábbi lakóiban is keresnünk kell. S hiába okoztak törést a honfoglalók a korábban sem homogén kultúrán, Pannonia mítosza tovább élt, s ez lett a keresztény magyar királyság alapja is.
Az új kiállítási szakasz korszakáról két katalógus, ugyancsak alapos, népszerűsítő stílusban megírt tudományos mű is tájékoztat. Szőke Béla Miklós: A Karoling-kor a Kárpát-medencében és Révész László: A magyar honfoglalás kora című, bőséges képanyaggal kísért műve igazán hiánypótló olvasmány, olyan világot tár az érdeklődők elé, amit eddig aligha ismertek.
A kiállítás első részének, így a korban első kötetnek a tán legfontosabb helyszíne Zalavár/Mosaburg. A településnek, amely Arnulf császár idején királyi városi rangra emelkedett, kétségkívül kulcsszerepe volt a korszak történetében. Mellette azonban más helyszíneknek is kellett lenniük – amelyekről ma még mit sem tudunk.
A Magyar Nemzeti Múzeum a tárlattal és a két kötettel jókora lépést tett, hogy megismerjük ezeket a történelmünk számára eddig elveszett évszázadokat.
-
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33 -
Egy régió évezrede: Bihar és Csoltmonostor
2024-02-18 16:35:59 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Szerémség, Bács megye és a Gutkeledek
2024-02-25 16:22:48 -
Visegrád: folytatódnak a feltárások, pótolhatatlan az NKA, várkutatás Kincsesbányán
2024-02-25 16:16:48 -
Eke elől mentik a villát és a temetőt, Székesfehérvár: a központ ezer éve, Vál: bronzkori leletek
2024-02-25 16:10:33 -
Egy régió évezrede: Bihar és Csoltmonostor
2024-02-18 16:35:59 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50
-
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50 -
Visegrád: azonosíthatták az özvegy királyné palotáját
2023-12-20 17:23:59 -
Új kiállítással búcsúztathatjuk az évet a palotában
2023-12-18 18:29:43 -
Véget ért a visegrádi völgyzáró fal kutatásának első szakasza
2023-12-06 17:19:33 -
Elkezdődtek a feltárások Visegrádon
2023-10-25 10:07:24