Bepillantás az elveszett évszázadokba
A honfoglaló magyarság megjelenése előtt évszázados lyuk tátong a magyar történelmi tudaton. Jól sikerült a Magyar Nemzeti Múzeum kísérlete a befoltozására.


Nemhogy a közepesen tájékozott érdeklődő, de még a szakma sem igazán ismeri a 9. század történetét, ahogy az azt megelőző évszázadok sem részei a történelmi tudatnak. Hogy miért övezte érdektelenség – és így információhiány – ezt a korszakot? Holott a Dunántúl, különösen a 9. században ott volt Európa képzeletbeli térképén, s csak a véletlenen múlott, hogy Pannonia első püspökségét nem Zalaváron alapították meg, hanem majd másfél évszázaddal később Esztergomban.
A 9. századdal kapcsolatos közönyt magyarázhatnánk persze azzal, hogy ez nem a magyar nép története. Holott ez egy badarság: fogalmunk sincs róla, hogy a honfoglaló magyarság mennyire írta át a térség demográfiai térképét, ám a még hiányos kutatások eredményeként tudjuk már, hogy még a honfoglalók hatalmi rendszere sem volt zárt, abba betagozódtak a korábban itt élő – és nyilván kellően kompromisszum-kész – előkelők is. Nyilván még inkább fokozott keveredéssel kell számolni a teljes társadalom körében, így őseinket a Kárpát-medence korábbi lakóiban is keresnünk kell. S hiába okoztak törést a honfoglalók a korábban sem homogén kultúrán, Pannonia mítosza tovább élt, s ez lett a keresztény magyar királyság alapja is.
Az új kiállítási szakasz korszakáról két katalógus, ugyancsak alapos, népszerűsítő stílusban megírt tudományos mű is tájékoztat. Szőke Béla Miklós: A Karoling-kor a Kárpát-medencében és Révész László: A magyar honfoglalás kora című, bőséges képanyaggal kísért műve igazán hiánypótló olvasmány, olyan világot tár az érdeklődők elé, amit eddig aligha ismertek.


A kiállítás első részének, így a korban első kötetnek a tán legfontosabb helyszíne Zalavár/Mosaburg. A településnek, amely Arnulf császár idején királyi városi rangra emelkedett, kétségkívül kulcsszerepe volt a korszak történetében. Mellette azonban más helyszíneknek is kellett lenniük – amelyekről ma még mit sem tudunk.
A Magyar Nemzeti Múzeum a tárlattal és a két kötettel jókora lépést tett, hogy megismerjük ezeket a történelmünk számára eddig elveszett évszázadokat.
-
Margit körút: véget ért a feltárás, múzeumok a járvány után, BTM: a felszínen kutatnak
2021-04-10 21:32:01 -
Avar kortól lakott középkori falut tárnak fel
2021-03-21 21:58:51 -
Mi a baj a diósgyőri vár helyreállításának II. ütemével?
2021-03-12 23:38:48 -
BTM: célegyenesben a temető feltárása, a szarmaták világa, új pályán a Rómer Flóris Múzeum
2021-03-12 23:13:39 -
Mátyás király három sírja
2021-03-10 18:02:50 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
Margit körút: véget ért a feltárás, múzeumok a járvány után, BTM: a felszínen kutatnak
2021-04-10 21:32:01 -
Avar kortól lakott középkori falut tárnak fel
2021-03-21 21:58:51 -
Mi a baj a diósgyőri vár helyreállításának II. ütemével?
2021-03-12 23:38:48 -
BTM: célegyenesben a temető feltárása, a szarmaták világa, új pályán a Rómer Flóris Múzeum
2021-03-12 23:13:39 -
Mátyás király három sírja
2021-03-10 18:02:50
-
Új emléktábla a kőtár bejáratában
2021-02-16 23:18:38 -
Sibrik-domb: megtekinthetőek lesznek az újonnan feltárt falak
2020-09-15 18:04:20 -
Folytatódik az ispáni vár feltárása
2020-08-02 09:25:55 -
Visegrádon a Mátyás király várai
2020-08-01 00:55:06 -
Árpád-házi királysírok: megjelent a könyv
2019-11-21 13:02:51