Történelmet formáló városok: a Karolingoktól az Árpádokig

A későavar állam vezetői a Kárpát-medence városi civilizációjának több mint ezer éves fejlődését nullázták le, hogy hatalmukat megőrizhessék. Ám az őket elnyelő válságból új városi kultúra született. Buzás Gergely cikksorozatának második része.

Szombathely: továbbra is megmentésre vár a romkert, Kecskemét: páratlan gepida kiállítás

A német óriás árnyékában

Zalavár: előkelő sírja a 9. századból, a csárdák világa, a Hortobágy varázsa

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2020. július 22-i adás már az archívumban hallgatható.

Római mauzóleum Nagyvázsony határában, Zalavár: közelednek az elveszett templomhoz

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2018. augusztus 15-i adás már az archívumban hallgatható.

Előzetes jelentés a Visegrád, Sibrik-dombon 2017-ben végzett tervásatásról

A Mátyás Király Múzeum egyik kiemelt tudományos programja a római castrum és (kora) középkori központ, valamint a kontinuitás kérdésének szisztematikus kutatása. Boruzs Katalin, Merva Szabina és Szabó Balázs Sándor tanulmánya.

Megismerésre vár a Karoling-kor, Pécs: temetőben született a város, Ózd: ez maradt a vasgyártásból

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2017. szeptember 27-i adás már az archívumban hallgatható.

A 9. század és az átmenet a Kárpát-medencében és a Dunakanyarban

Konferenciát rendeznek az alig ismert történelmi korszakról 2017. szeptember 22-23-án a visegrádi királyi palotában.

Konferencia a 9. századról és az átmenet koráról

Szeptember 22-23-án várják az érdeklődőket a visegrádi királyi palotába a szervezők.

A Honfoglalás előtt kezdődött Kaposszentjakab története

Ha a természettudományos vizsgálatok eredményét elfogadjuk, valahová a 8-9. századra kell tennünk az erődítés korát, amely nagyrészt megegyezik a templom kapcsán kapott értékekkel.Molnár István feltáró régész tanulmánya.

Karoling központ állhatott az apátság helyén?

Feltárási eredmények és írásos emlék is arra enged következtetni, hogy a 9. században Karoling központ állt Kaposszentjakabon.

Pécs: a Cella Trichora I. lehetett az első székesegyház

Az 1922-ben Pécsett a székesegyház nyugati oldala előtt megtalált háromapszisos épület (Cella Trichora I.) a leghosszabb életúttal rendelkező antik emlék jelen ismereteink szerint Sopianae késő római kori északi temetőjéből. A római kor után bizonyíthatóan használták a Karoling kor, Árpád kor és a késő középkor időszakában is. Tóth Zsolt tanulmánya.

Kiállítás: Értékes Pécs

Nem csupán egy épület, hanem egy egész város fejlődése, története elevenedik meg az Értékes Pécs projektben.

Bepillantás az elveszett évszázadokba

A honfoglaló magyarság megjelenése előtt évszázados lyuk tátong a magyar történelmi tudaton. Jól sikerült a Magyar Nemzeti Múzeum kísérlete a befoltozására.

Zalavár: közeleg az ezredév

 Öt év múlva lesz az ezredik évfordulója a zalavári Szent Adorján templom felszentelésének és így a bencés apátság megalapításának. A készülődést már most el kellene kezdeni.

Keleti gyökerek, nyugati alapok

Valóban gyökeresen átalakította volna a Kárpát-medence kulturális képét a magyar honfoglalás? Beszélhetünk egyáltalán egységes területről ennek kapcsán? A legújabb kutatások cáfolni tűnnek több romantikus dogmát is. Kész válaszok még nincsenek, kérdés annál több.

Az urak mentek, a szolgák maradtak

Zalavár, azaz Mosaburg nem traumaként élte meg a magyar honfoglalást. Persze az épületek egy része elpusztult a 10. század során, ám a településen belül harci eseményekre utaló nyomokat a feltárás során nem találtak: az előkelők nyugatra menekültek, ám a közrendű népesség egy része háborítatlanul helyben maradt.

Zalavár: szentek korszaka

Egy korabeli és egy leendő szent határozta meg Zalavár, s vele a Kárpát-medence nyugati részének történelmét a 9. század második felében. A hajdani település több éve tartó kutatása nemzetközi jelentőségű eredményeket ért el.