minden címke megjelenítése
további szűkítés: Aba Sámuel {1 cikk} Abasár {1 cikk} Abaújvár {1 cikk} államalapítás {2 cikk} ásatás {1 cikk} erőd {3 cikk} feltárás {3 cikk} földvár {1 cikk} István {1 cikk} Karoling {1 cikk} Közkincskereső {1 cikk} leletek {1 cikk} megye {1 cikk} pénz {1 cikk} régészet {1 cikk} római kor {3 cikk} Sibrikdomb {4 cikk} Szent István {1 cikk} Szent László {1 cikk} Szolnok {1 cikk} temetkezés {1 cikk} visegrád {3 cikk} Zalavár {1 cikk}
címke törlése: - ispán

Sibrik-domb: feltárult egy középkori kapu

Egyre több részlet derül ki az ásatásoknak hála, hogy miként változott a középkorban az egykori római tábor a visegrádi Sibrik-dombon. Boruzs Katalin ásatásvezető régész írt az idei eredményekről összefoglalót.

tovább olvasom

Folytatódik az ispáni vár feltárása

Félidejénél tart a Visegrád Sibrik-dombi római erőd és ispáni vár idei régészeti kutatása. A cél a valószínűleg Szent László király korában épült torony eddig ismeretlen részének és a hozzá csatlakozó várfalaknak a feltárása.

tovább olvasom

Római mauzóleum Nagyvázsony határában, Zalavár: közelednek az elveszett templomhoz

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2018. augusztus 15-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Szent László: a második rendszerváltás

Bár nem volt annyira látványos, mint az első ezredforduló táján végbement átmenet, Szent László reformjainak hatása meghatározta a 12. század belpolitikai viszonyait is, sőt egyes elemeiben napjainkban is érezhető módon alakította Magyarország történelmét.

tovább olvasom

Pénzt is vertek az első visegrádi várban

A visegrádi Sibrik-dombon álló egykori római erőd, majd ispáni vár történetének utolsó fejezetéhez tartoznak a napokban feltárt leletek.

tovább olvasom

Szolnok az Árpád-korban: tények és eredmények

Volt idő, amikor még a földvárának létét is vitatták. Kertész Róbert tanulmánya Szolnok első évszázadairól.

tovább olvasom

Aba Sámuel és a történelem egyik elveszett útja

A harmadik magyar király, akit a források hol Abának, hol keresztény nevén Sámuelnek neveznek 970 évvel ezelőtt, az 1044. július 5-én lezajlott ménfői csata utáni napokban hunyt el, erőszakos halállal, de nem a csatában őt legyőző ellenfelei: a velencei Péter, vagy a német III. Henrik királyok, hanem az övéi ölték meg.

tovább olvasom

A Visegrád-Sibrik-dombon feltárt maradványok története

A Sibrik-dombon rejtező romokra Rómer Flóris hívta fel először a figyelmet. A római tábor maradványait és a lelőhely fontosságát Schulek János is felismerte, régészeti feltárásra azonban nem volt lehetősége.

tovább olvasom