minden címke megjelenítése
további szűkítés: Árpádház {1 cikk} Árpádkor {1 cikk} BTM {1 cikk} Buda {4 cikk} Budapesti Történeti Múzeum {1 cikk} előadás {1 cikk} főváros {1 cikk} Karoling {1 cikk} kiállítás {1 cikk} királyi székhely {1 cikk} kőtár {1 cikk} Patak {1 cikk} rotunda {1 cikk} Sárospatak {1 cikk} Szeged {1 cikk} székhely {2 cikk} Szent Ezsébet {1 cikk} udvar {2 cikk} város {3 cikk} városfal {1 cikk} városszerkezet {1 cikk} várostörténet {5 cikk} visegrád {3 cikk}
címke törlése: - városfejlődés

Történelmet formáló városok: a középkortól a török korig

Több mint egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy az I. László idején megkezdett reformok korántsem érték el vágyott céljukat, az ispánok hatalmának megtörését és a királyi hatalom megerősítését. A 13. század elején azonban új pályára állt a városok fejlődése. Buzás Gergely cikksorozatának harmadik, befejező része.

tovább olvasom

Történelmet formáló városok: a Karolingoktól az Árpádokig

A későavar állam vezetői a Kárpát-medence városi civilizációjának több mint ezer éves fejlődését nullázták le, hogy hatalmukat megőrizhessék. Ám az őket elnyelő válságból új városi kultúra született. Buzás Gergely cikksorozatának második része.

tovább olvasom

Történelmet formáló városok: a kezdetektől az avarokig

A modern emberi civilizáció alapjait a városok jelentik, amelyek megteremtették azokat a közösségeket, amelyek az önvédelem, a munkamegosztás, a közteherviselés és a szociális gondoskodás révén biztonságos életet, valamint anyagi és szellemi gyarapodást voltak képesek biztosítani tagjaiknak. A városok nélkül az emberiség valószínűleg életmódját tekintve nem emelkedett volna ki számottevően az állatvilágból és minden bizonnyal számos esetben alulmaradt volna a természet erejével vívott harcban, így képtelen lett volna a Föld benépesítésére is. Buzás Gergely cikksorozatának első része.

tovább olvasom

Kőmozaikok a középkori Patakhoz

Sárospatak történelmének ma már csak alig látható fejezeteit idézi meg a Szent Erzsébet Házban ás annak udvarán berendezett kőtár kiállítás.

tovább olvasom

Utazó királyok, nehézkes udvarok

A középkorban a világi kultúra, a művészet, az igazságszolgáltatás, sőt bizonyos értelemben még a gazdasági élet központjai is a fejedelmi udvarok voltak. Kezdetben ezek szinte folyamatosan úton voltak, egészen csaknem a 12-13. századig – de vajon miért éppen ott telepedtek le, ahol?

tovább olvasom

Udvari élet a magyar királyi palotákban

A magyar királyoknak 14. századtól két állandó rezidenciájuk volt: Visegrád és Buda. Mindkét városban hatalmas, reprezentatív paloták épültek, amelyek sok vonásukban hasonlítottak egymásra. Ezekben a teljes királyi udvar helyet kapott: a király és az őt mindig követő kísérete mellett itt rendezkedtek be az állandó székhellyel rendelkező országos hivatalok is.

tovább olvasom

Így lett Budából középkori főváros

Az előadás a 13-15. századi belpolitikai, várostörténeti és -fejlődési, gazdasági folyamatokba is bepillantást nyújt.

tovább olvasom