Könyv a középkori Budáról

Spekner Enikő könyve hiánypótló munka, hiszen egyszerre szól a középkori városfejlődésről és a hatalomszervezés változásáról.

tovább olvasom

Pest, Buda: sorsszerű fejlődés?

Tulajdonképpen csak a gazdaság törvényszerűségeinek engedtek a királyok – elsősorban Zsigmond – amikor Budát választották állandó királyi székhelynek.

tovább olvasom

BTM-Vármúzeum: új kiállítás, új bejárat

Új bejárattal és felújított kiállítási szakasszal bővült a BTM állandó tárlata. A palotaszinti kiállítás a 14-16. századi rezidenciát mutatja be.

tovább olvasom

Bencze Zoltán: A budavári Táncsics Mihály utca 7-9. rövid története

A Régi királyi ház épülete rendkívüli helyet foglal el a Buda középkori történetében, de hazánk történetének is kiemelkedő jelentőségű, páratlan emléke.

tovább olvasom

Budavár: palota és középkor a föld alatt

Buda „a királyi méltóság széke és trónusa” - a középkori királyi palota címmel nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma megújuló állandó kiállításának első része.

tovább olvasom

Régészeti kalandozások: Esztergom-Várhegy kutatási program

Október elején rendezte meg a Forster központ az ozorai várkastélyban a Régészeti kalandozások című konferenciát. Sorozatunkban ennek nyomtatott formában megjelent előadásait adjuk közre.

tovább olvasom

Utazó királyok, nehézkes udvarok

A középkorban a világi kultúra, a művészet, az igazságszolgáltatás, sőt bizonyos értelemben még a gazdasági élet központjai is a fejedelmi udvarok voltak. Kezdetben ezek szinte folyamatosan úton voltak, egészen csaknem a 12-13. századig – de vajon miért éppen ott telepedtek le, ahol?

tovább olvasom

Udvari élet a magyar királyi palotákban

A magyar királyoknak 14. századtól két állandó rezidenciájuk volt: Visegrád és Buda. Mindkét városban hatalmas, reprezentatív paloták épültek, amelyek sok vonásukban hasonlítottak egymásra. Ezekben a teljes királyi udvar helyet kapott: a király és az őt mindig követő kísérete mellett itt rendezkedtek be az állandó székhellyel rendelkező országos hivatalok is.

tovább olvasom

Középkori kályhacsempék restaurálása

A változatos formavilággal és díszítés módokkal, különböző mázszínekben pompázó csempe töredékek Visegrádon leginkább a Királyi Palota feltárásaiból, a középkori rétegek meghatározó leleteiként ismertek.

tovább olvasom

Templomtornyot díszít Aba Sámuel sírjának részlete?

Az abasári templom nyugati bejárata fölött egy faragott kőlap van befalazva a toronyba. Feltűnő helyen, tán épp ezért nehezen észrevehető. Pedig érdemes megszemlélni, hiszen egy római szarkofág részlete.

tovább olvasom