Az éppen elmúló óévben a legtöbb olvasónk figyelmét a muszlimok, magyarok, sőt muszlim magyarok története keltette fel portálunkon.

 

 

Aligha kockáztatott sokat az a szerző és szerkesztő, aki 2015-ben a muszlimokkal kapcsolatos cikket írt, vagy jelentetett meg: a Közel-Kelet világa hirtelen nagyon közel került Európához, a többség számára túl közel is. Pedig a keresztény-muszlim békés egymás mellett élés korábban egyáltalán nem volt vágyálom, mint az összefoglalónk bizonyította is – igaz, csaknem egy évezreddel ezelőtti korszakot jelenítettünk meg cikkünkben, illetve a mainál sokkal pragmatikusabb középkori gondolkodást, amikor egy-egy új népcsoport megtelepedését általában nem megakadályozni, hanem ösztönözni igyekeztek. Az alapvetően keresztény, mind a katolikus mind az ortodox rítust támogató országban természetesen létezett a judaizmus és a muszlim hit is. A muszlim hitet vallók, akiket a magyar forrásokban többnyire izmaelitaként, kálizként említenek, a kereskedésen túl többnyire vámszedéssel, majd pénzveréssel, valamint katonáskodással, határvédelemmel foglalkoztak, az elsorvasztásukra a magyar királyságban csak a 13. században, részben világpolitikai tendenciák miatt került sor. 

De folytassük a sort: a második helyre a bonyhádi középkori templom rövidre nyúlt feltárását, s annak eredményeit ismertető tanulmány került. Ismereteink jó ideig aligha fognak bővülni a hajdani épületről, hiszen azóta már utat épített fölé az önkormányzat.

A dobogó harmadik fokát a magyar honfoglalás félreértelmezésének problémáját felvető cikkünk hódította meg. A 9-10. századról alkotott képünk a mai napig döntően hamis (s persze erősen hiányos), így azt a saját érdekünkben sürgősen módosítani, kiegészíteni kellene.

Negyedik helyre a Tévhitek a középkorról, hetedikre a Tévhitek a középkorról 2., vagyis a cikk folytatása került. Ötödik a Feltárul az ezeréves székesegyház, vagyis a váci középkori katedrális története, hatodik a szolnoki cölöphíd felmérésről szóló beszámolónk lett. Nyolcadik legnépszerűbb cikkünk az államalapítás-kori német-magyar kapcsolatokat bemutató anyagunk, a kilencedik Aba Sámuelről szóló írásunk, a tizedik pedig a várkiállítás új elemeiről szóló cikkünk lett.

Persze ez csupán az olvasottsági sorrend, s könnyen lehet, hogy ön más kedvenceket talál portálunkon, amelyre ebben az évben is több tucat írás került föl – ahogy egy éve is írtuk. Így lesz ez jövőre is – amihez, mármint a 2016-hoz sok szerencsét és boldogságot kíván szerkesztőségünk.