2015 számokban: muszlimok, Bonyhád, honfoglalás
Az éppen elmúló óévben a legtöbb olvasónk figyelmét a muszlimok, magyarok, sőt muszlim magyarok története keltette fel portálunkon.
Aligha kockáztatott sokat az a szerző és szerkesztő, aki 2015-ben a muszlimokkal kapcsolatos cikket írt, vagy jelentetett meg: a Közel-Kelet világa hirtelen nagyon közel került Európához, a többség számára túl közel is. Pedig a keresztény-muszlim békés egymás mellett élés korábban egyáltalán nem volt vágyálom, mint az összefoglalónk bizonyította is – igaz, csaknem egy évezreddel ezelőtti korszakot jelenítettünk meg cikkünkben, illetve a mainál sokkal pragmatikusabb középkori gondolkodást, amikor egy-egy új népcsoport megtelepedését általában nem megakadályozni, hanem ösztönözni igyekeztek. Az alapvetően keresztény, mind a katolikus mind az ortodox rítust támogató országban természetesen létezett a judaizmus és a muszlim hit is. A muszlim hitet vallók, akiket a magyar forrásokban többnyire izmaelitaként, kálizként említenek, a kereskedésen túl többnyire vámszedéssel, majd pénzveréssel, valamint katonáskodással, határvédelemmel foglalkoztak, az elsorvasztásukra a magyar királyságban csak a 13. században, részben világpolitikai tendenciák miatt került sor.
De folytassük a sort: a második helyre a bonyhádi középkori templom rövidre nyúlt feltárását, s annak eredményeit ismertető tanulmány került. Ismereteink jó ideig aligha fognak bővülni a hajdani épületről, hiszen azóta már utat épített fölé az önkormányzat.
A dobogó harmadik fokát a magyar honfoglalás félreértelmezésének problémáját felvető cikkünk hódította meg. A 9-10. századról alkotott képünk a mai napig döntően hamis (s persze erősen hiányos), így azt a saját érdekünkben sürgősen módosítani, kiegészíteni kellene.
Negyedik helyre a Tévhitek a középkorról, hetedikre a Tévhitek a középkorról 2., vagyis a cikk folytatása került. Ötödik a Feltárul az ezeréves székesegyház, vagyis a váci középkori katedrális története, hatodik a szolnoki cölöphíd felmérésről szóló beszámolónk lett. Nyolcadik legnépszerűbb cikkünk az államalapítás-kori német-magyar kapcsolatokat bemutató anyagunk, a kilencedik Aba Sámuelről szóló írásunk, a tizedik pedig a várkiállítás új elemeiről szóló cikkünk lett.
Persze ez csupán az olvasottsági sorrend, s könnyen lehet, hogy ön más kedvenceket talál portálunkon, amelyre ebben az évben is több tucat írás került föl – ahogy egy éve is írtuk. Így lesz ez jövőre is – amihez, mármint a 2016-hoz sok szerencsét és boldogságot kíván szerkesztőségünk.
-
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Nagykövesd: félidőben a várfeltárás, új kiállítás, új történet Vésztő-Mágoron
2024-07-10 17:07:01 -
Könyvismertető: A kard regénye
2024-06-30 12:56:54 -
Aquincum 130, az antik város mozaikjai, új múzeum születik Nyírbátorban
2024-06-30 12:20:03 -
Szolnok: megnyílt a látogatóközpont, képzőművészek Vaján, pálos szerzetesek a középkorban Zalában
2024-06-23 10:31:18 - További cikkek megjelenítéséhez kattints ide!
-
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Nagykövesd: félidőben a várfeltárás, új kiállítás, új történet Vésztő-Mágoron
2024-07-10 17:07:01 -
Könyvismertető: A kard regénye
2024-06-30 12:56:54 -
Aquincum 130, az antik város mozaikjai, új múzeum születik Nyírbátorban
2024-06-30 12:20:03 -
Szolnok: megnyílt a látogatóközpont, képzőművészek Vaján, pálos szerzetesek a középkorban Zalában
2024-06-23 10:31:18
-
A kardok után bemutatkoznak a reneszánsz szobortöredékek
2024-07-13 00:37:38 -
Benedetto da Maiano visegrádi oltára
2024-05-27 18:49:47 -
Bemutatták Benedetto oltárát Visegrádon
2024-05-27 18:26:37 -
Egy nap sem kellett és meglett a ferences templom
2024-04-09 07:52:35 -
Királyi nászút Visegrádon
2024-02-16 11:32:50