Egység vagy széttagoltság: erős uralkodó teszi az erős országot?

Milyen volt a honfoglalást követő hatalmi modell a Kárpát-medencében, illetve világtörténeti távlatban mely esetekben épült ki koncentrált-, olykor teljhatalom? Cikksorozatunk második része Buzás Gergely és Kovács Olivér tollából.

Viking-kiállítás Debrecenben, fontos lelet a mohácsi csatából, BTM: villafeltárás Harsánylejtőn

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2022. november 9-i adás már az archívumban hallgatható.

A német óriás árnyékában

NKA: erre figyeljenek a pályázók, Gyöngyös múltjának gyökerei, borünnep Aquincumban

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2016. szeptember 7-i adás már az archívumban hallgatható.

Szent László: a második rendszerváltás

Bár nem volt annyira látványos, mint az első ezredforduló táján végbement átmenet, Szent László reformjainak hatása meghatározta a 12. század belpolitikai viszonyait is, sőt egyes elemeiben napjainkban is érezhető módon alakította Magyarország történelmét.

Ennyi maradt Szent István korából

Bár a mindenkori politika és az egyház előszeretettel hivatkozik az első magyar király örökségére (többnyire nem materiális értelemben), érdemes megnézni, mi is az, ami ebből a korszakból megmaradt tárgyiasult formában a 21. századra.

Meg sem talált kövek: az első székesegyházak

Államalapítás kori templomaink többségéről (vagy a templomok Szent István-kori periódusáról) nagyon keveset tudunk, így az első püspöki székesegyházak is szinte ismeretlenek. Az egri középkori katedrális újabb feltárása talán gazdagíthatja ismereteinket a magyarországi szakrális építészet korai szakaszáról.

Pécs: a Cella Trichora I. lehetett az első székesegyház

Az 1922-ben Pécsett a székesegyház nyugati oldala előtt megtalált háromapszisos épület (Cella Trichora I.) a leghosszabb életúttal rendelkező antik emlék jelen ismereteink szerint Sopianae késő római kori északi temetőjéből. A római kor után bizonyíthatóan használták a Karoling kor, Árpád kor és a késő középkor időszakában is. Tóth Zsolt tanulmánya.

Egy sikeres honfoglalás tragédiája

Kiállítás nyílik a visegrádi Salamon-toronyban Magyarország szinte ismeretlen történelméről, a magyarok honfoglalást megelőző vándorlásáról és beilleszkedéséről a Kárpát-medencében élő népek közé. Sok évszázados hamis illúzióval kellene a saját érdekünkben leszámolnunk.

Bizánc nem vész el, csak átalakul

Néhány héttel ezelőtt a középkori magyar államot érő német hatásokkal és hatalmi törekvésekkel foglalkoztunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Balkán felől is érkezett civilizációs-külpolitikai-katonai nyomás évszázadokon át.

A németek és Magyarország: közösen gründolt királyság?

A német-magyar kapcsolatok minősége nem csak ma vonja magára Európa figyelmét, így volt ez már több mint ezer éve is.

Aba Sámuel és a történelem egyik elveszett útja

A harmadik magyar király, akit a források hol Abának, hol keresztény nevén Sámuelnek neveznek 970 évvel ezelőtt, az 1044. július 5-én lezajlott ménfői csata utáni napokban hunyt el, erőszakos halállal, de nem a csatában őt legyőző ellenfelei: a velencei Péter, vagy a német III. Henrik királyok, hanem az övéi ölték meg.

Szentjakabi apátság: templomok és kérdések

Kaposszentjakab bencés monostorát 1061-ben alapították, ám az alapítólevél szerint a területen már akkor egy elhagyatott templom állt. A most folytatott új feltárásnak hála régészetileg is megismerhetővé vált a korai templom és környezete.

Keleti gyökerek, nyugati alapok

Valóban gyökeresen átalakította volna a Kárpát-medence kulturális képét a magyar honfoglalás? Beszélhetünk egyáltalán egységes területről ennek kapcsán? A legújabb kutatások cáfolni tűnnek több romantikus dogmát is. Kész válaszok még nincsenek, kérdés annál több.

Bény: kakukktojás a földvárak között

Ha tojás, annak bizony hatalmas: a legkülső, harmadik sánc által határolt összterületébe majd' egy tucat 11. századi „klasszikus” ispáni vár férne bele. Bár kutatás volt az elmúlt években a helyszínen, a tudományos eredmények inkább növelték a kérdések számát.