tematikus keresés térképes keresés közkincs-kereső

minden címke megjelenítése
további szűkítés: államalapítás {2 cikk} altemplom {2 cikk} apát {1 cikk} Aquincum {1 cikk} bencés {1 cikk} Boldog Mór {1 cikk} boltozat {1 cikk} bronzkor {1 cikk} BTM {1 cikk} budai vár {1 cikk} Cella Septichora {1 cikk} Cella Trichora {1 cikk} Csanád {1 cikk} Dörögdi Miklós {2 cikk} Eger {5 cikk} egri vár {4 cikk} ereklye {1 cikk} érsek {1 cikk} érseki palota {1 cikk} érsekkert {1 cikk} Esztergom {2 cikk} feltárás {8 cikk} ferencesek {1 cikk} Géza {1 cikk} gótikus {2 cikk} Győr {1 cikk} Gyulafehérvár {1 cikk} I. Géza {1 cikk} I. László {1 cikk} Imre király {2 cikk} Kalocsa {1 cikk} kápolnafüzér {2 cikk} Karoling {1 cikk} katonai fürdő {1 cikk} kiállítás {1 cikk} királyi palota {1 cikk} királysír {3 cikk} királytemetkezések {2 cikk} kolostor {1 cikk} középkori székesegyház {2 cikk} Közkincskereső {3 cikk} legenda {1 cikk} Major Balázs {1 cikk} Mór {2 cikk} ókeresztény {1 cikk} Pannonhalma {1 cikk} Pécs {10 cikk} Péter {3 cikk} püspök {6 cikk} püspöki palota {2 cikk} püspökvár {2 cikk} rekonstrukció {3 cikk} Székesfehérvár {1 cikk} székhely {1 cikk} Szent Benedek {1 cikk} Szent Gellért {1 cikk} Szent Imre {1 cikk} Szent István {1 cikk} Szent László {1 cikk} Szent Mihálytemplom {1 cikk} Szent ZoerárdAndrás {1 cikk} szentélykörüljáró {2 cikk} szerzetes {1 cikk} Szőke Balázs {1 cikk} település {1 cikk} tihanyi alapítólevél {1 cikk} töredék {2 cikk} török kor {1 cikk} Vác {1 cikk} vár {1 cikk} Veszprém {1 cikk}
címke törlése: - székesegyház

Kutatás a pécsi székesegyház altemplomában

Előzetes beszámoló a pécsi székesegyház altemplomában végzett 2019. évi régészeti kutatásról - Tóth Zsolt, Buzás Gergely és Neményi Réka tanulmánya a Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia sorozatában.

tovább olvasom

Vármúzeum: kiállítás a ciszternában, Pécs: lezárult egy kutatási korszak

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2019. november 27-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Bronzkori időkapszula Óbudán, Pécs: római építmény és királysír a székesegyház alatt

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2019. július 10-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Székesfehérvár: újabb fontos kutatási eredmények

Székesfehérvár eredetéről ma élénk történeti-régészeti viták folynak. E viták egyik metszőpontjában a belváros legmagasabb pontja, a mai Szent Péter székesegyház és környéke helyezkedik el, ezért a kutatás különös érdeklődéssel várta azokat az ásatásokat, amelyek tisztázzák az ezen a területen álló középkori épületek maradványait és építéstörténetét. A 2014-től, de különösen az ebben az esztendőben folytatott kutatások valóban fontos adalékokkal gazdagították Székesfehérvár korai középkori központjáról, a mai II. János Pál pápa tér történetéről az eddig ismereteinket.

tovább olvasom

Fürdőmúzeum: a régészet születése, Pécs: kutatnak a Dóm téren, tárlat a határon túli műemlékekről

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2018. augusztus 8-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Egri vár: új adatokat hozott a feltárás

Az idei év első felében végzett ásatások során sikerült számos új adattal gazdagítani ismereteinket az egri vár egy évezredes építéstörténetéről - írja Buzás Gergely jelentésében.

tovább olvasom

Ásatás az egri középkori székesegyházban

A hét végén zárult le a középkori egri székesegyház próbaásatása, amely nem várt új tudományos eredményeket hozott. Buzás Gergely összefoglalója.

tovább olvasom

Meg sem talált kövek: az első székesegyházak

Államalapítás kori templomaink többségéről (vagy a templomok Szent István-kori periódusáról) nagyon keveset tudunk, így az első püspöki székesegyházak is szinte ismeretlenek. Az egri középkori katedrális újabb feltárása talán gazdagíthatja ismereteinket a magyarországi szakrális építészet korai szakaszáról.

tovább olvasom

Lehetett a Cella Septichora Pécs első középkori székesegyháza?

Buzás Gergely és Tóth Zsolt érvelnek pro- és kontra a kézenfekvő feltételezés kapcsán.

tovább olvasom

Pécs: a Cella Trichora I. lehetett az első székesegyház

Az 1922-ben Pécsett a székesegyház nyugati oldala előtt megtalált háromapszisos épület (Cella Trichora I.) a leghosszabb életúttal rendelkező antik emlék jelen ismereteink szerint Sopianae késő római kori északi temetőjéből. A római kor után bizonyíthatóan használták a Karoling kor, Árpád kor és a késő középkor időszakában is. Tóth Zsolt tanulmánya.

tovább olvasom

A pécsi Szent Péter és Pál székesegyház egykori hajóboltozata

A pécsi székesegyház későgótikus átépítése során a teljes belső teret boltozatokkal fedték. Az egykori boltozatból 19 darab olyan töredék azonosítható, amely valamilyen csomóponthoz tartozott. Szőke Balázs tanulmánya.

tovább olvasom

Feltárul az ezeréves székesegyház

A középkori váci székesegyház nagyobbik részét már sikerült feltárni, hiszen csak belemetsz, s kisebb részét fedi a ma álló ferences rendház. Batizi Zoltán feltáró régész összefoglalója.

tovább olvasom

Régészeti kalandozások: Esztergom-Várhegy kutatási program

Október elején rendezte meg a Forster központ az ozorai várkastélyban a Régészeti kalandozások című konferenciát. Sorozatunkban ennek nyomtatott formában megjelent előadásait adjuk közre.

tovább olvasom

A pécsi székesegyházak a román korban

Először ideiglenesen a cella septichora lehetett Pécs székesegyháza, majd új épült, amely azonban 1064-ben leégett. Ezután kezdték meg a harmadik - még ma is részleteiben középkori részleteket őrző - templom építését.

tovább olvasom

Az első magyar szürke eminenciás

A pécsi székesegyház altemploma – ha átépítve is – napjainkban is őrzi Boldog Mór, a 11. század egyik legérdekesebb alakjának emlékét. Bár csak mozaikokat ismerünk a pannonhalmi szerzetes, majd apát, aztán pécsi püspök életéből, érdemes kísérletet tenni ezek összeillesztésére.

tovább olvasom

Ezeréves falu nyoma az egri belvárosban

Valószínűleg egy 10-11. századi település szélére is sikerült rábukkanni az egri érseki palota kertjében folytatott feltáráson.

tovább olvasom

Lebontották, így örökre gótikus

Az egri középkori székesegyház már a 16. század közepén súlyosan megsérült, ám az épület agóniája a 18. századig, a szinte teljes visszabontásig tartott. Öröm az ürömben, hogy így legalább nem építették át.

tovább olvasom