Tatárrá lett magyarok és egy titkos háború

Van a tatárjárásnak egy kevéssé közismert, azonban jól dokumentált szelete is, amelyről többnyire hallgatunk, pedig a korabeli források roppant beszédesek. Sőt egyes kérdések esetében új hipotézisek felállítására is alkalmasak. Kovács Olivér írása.

A német óriás árnyékában

V. István temetkezése: korona a Margitszigeten

V. István ugyan viszonylag hosszasan uralkodott ifjabb királyként, ám a teljes ország uralkodójaként mindössze két évig ült a trónon. Történelmi szerepét tekintve szélsőségesek az álláspontok: apjára törő hűtlen fiúként éppúgy megítélték, mint szép reményekre jogosító uralkodóként. Margitszigeti sírját a hagyomány szerint az 1838-es nagy árvíz mosta ki, valójában azonban sírrablók prédájává vált.

IV. Béla sírja: egy elveszett esztergomi templom

Az Árpád-ház történetének talán leginkább túlértékelt uralkodója IV. Béla, akinek az álma a régi típusú királyi hatalom újjáteremtéséről dugába dőlt, majd sorozatos ballépések után csaknem az országot is elvesztette a tatárjárás során. Hadi vállalkozásai rendre sikertelenek voltak, végül fiával kialakult konfliktusa megágyazott a feudális anarchiának, s az oligarchák későbbi túlhatalmának, miáltal végeredményben totális káoszba taszította hazáját. Esztergomi temetkezését nem sikerült azonosítani, még a sírjának egykor helyet adó ferences templom helye sem ismert, síremlékének egy töredéke viszont valószínűleg fennmaradt.

Imre király: az egri temetés

Csaknem negyed évszázadnyi stabilitást követően Imre került a trónra apja, III. Béla halála után. Bár a nyolc esztendős uralkodást szűkszavúan örökítette meg a középkori magyar történetírás, a gyakran külföldi források és az oklevelek némiképp megismerhetővé teszik ezeket az éveket. 

III. Béla sírja: koponya a meszesgödörben?

A magyar történetírás jó ideje az ország egyik legragyogóbb korszakaként ismeri és ismerteti III. Béla uralkodását. Kultuszát erősítette, hogy 1848-ban az ő földi maradványaiként azonosították az egyetlen épen maradt középkori királysírban lévő csontokat (s ez a már meglévő tisztelet is megkövetelte, hogy az ő sírját véljék megtalálni). Valószínűbb azonban, hogy az uralkodó temetkezése már évekkel korábban előkerült.

III. István: az esztergomi királysír

Esztergom már az államalapítás előtt fontos uralkodói székhely volt, majd az első ezredfordulón létrehozott magyar egyházszervezet központja lett, ám szinte maradéktalanul megsemmisített középkori katedrálisában mindössze egy uralkodót temettek el.

A székesfehérvári bazilika: három generáció temetője

A 12. század második harmada a székesfehérvári bazilika nagy korszaka, hiszen a királyi család három generációját is az épület falai közé temették. Ez az időszak egyúttal a bazilika Kálmán korában elkezdődött megújulásának kora is.

I. Béla: feltárt sírtemplom, félreértett sírhely

I. András halála után I. Béla került a trónra, ám a folytatódó trónviszály miatt alig három évig uralkodhatott. Temetkezési helye jól azonosítható, sírját azonban máshol keresték, mint ahol korábban valószínűleg már megtalálták.

Azonosítják a magyar királyokat, kutatják a rézkori kincset, Környe: szarkofág és erőd

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2017. április 5-i adás már az archívumban hallgatható.

Bizánc nem vész el, csak átalakul

Néhány héttel ezelőtt a középkori magyar államot érő német hatásokkal és hatalmi törekvésekkel foglalkoztunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Balkán felől is érkezett civilizációs-külpolitikai-katonai nyomás évszázadokon át.

Szekszárd: egy hipotézis nyomában

Avagy a szekszárdi vármegyeháza északi épülettömbjében folytatott feltárások eredményei. Petkes Zsolt tanulmánya.

Tér, élmény: most kell látni a várkápolnát

Tizenhárom év után eltűnt az állványzat, így valódi térélmény fogad az esztergomi vár kápolnájában. Érdemes felkerekedni a látványért.

Egy hónapig látogatható a prépostság romja

Augusztusban látogatható előzetes bejelentés nélkül a dömösi prépostság. A további nyitva tartás erősen bizonytalan.