minden címke megjelenítése
további szűkítés: államalapítás {1 cikk} apát {1 cikk} apátság {1 cikk} Árpádház {1 cikk} átépítés {1 cikk} barokk {1 cikk} bencés {1 cikk} Boldog Mór {1 cikk} csarnoktemplom {1 cikk} Deák Ferenc {1 cikk} dóm kőtár {1 cikk} domonkosok {1 cikk} Eger {1 cikk} érseki palota {1 cikk} érsekkert {1 cikk} falkutatás {1 cikk} feltárás {4 cikk} ferencesek {2 cikk} görög {1 cikk} gótika {1 cikk} gótikus {2 cikk} Gyöngyös {1 cikk} honfoglalás {1 cikk} I. András {1 cikk} I. Géza {1 cikk} I. László {2 cikk} ipar {1 cikk} ispán {1 cikk} István {1 cikk} József nádor {1 cikk} Karoling {1 cikk} kemence {1 cikk} kiállítás {2 cikk} kolostor {1 cikk} konferencia {1 cikk} kőtár {3 cikk} középkor {1 cikk} kripta {1 cikk} kutatás {1 cikk} legenda {1 cikk} mártír {1 cikk} mészégető {1 cikk} Mór {1 cikk} népesség {1 cikk} Pannonhalma {1 cikk} Patak {1 cikk} Pécs {2 cikk} püspök {1 cikk} rotunda {1 cikk} Sárospatak {2 cikk} Sibrikdomb {1 cikk} sír {1 cikk} Somogyvár {1 cikk} szarkofág {1 cikk} székesegyház {3 cikk} Székesfehérvár {1 cikk} Szent Adorján {1 cikk} Szent Ágnes {1 cikk} Szent András monostor {2 cikk} Szent Benedek {1 cikk} Szent Bertalan plébábiatemplom {1 cikk} Szent Bertalan templom {1 cikk} Szent Egyed {1 cikk} Szent Ezsébet {2 cikk} Szent Gellért {1 cikk} Szent Imre {1 cikk} Szent István {3 cikk} Szent Kinga {1 cikk} Szent László {3 cikk} Szent Margit {1 cikk} Szent Mihálytemplom {1 cikk} Szent ZoerárdAndrás {1 cikk} szentek {3 cikk} szentély {1 cikk} szerzetes {1 cikk} szerzetesrend {1 cikk} település {1 cikk} temetkezés {2 cikk} temető {1 cikk} templom {1 cikk} Tereske {1 cikk} tihanyi alapítólevél {1 cikk} Vác {1 cikk} vár {1 cikk} városfejlődés {1 cikk} városszerkezet {1 cikk} várostörténet {1 cikk} vértanú {1 cikk} visegrád {2 cikk} Zalavár {1 cikk}
címke törlése: - szent

Szent István sírja

Az Árpád-ház történetében kimagaslóan jól dokumentált I. Szent István székesfehérvári temetkezése, majd szentté avatása. Igaz, így is akadnak megválaszolatlan kérdések.

tovább olvasom

Szent László: a második rendszerváltás

Bár nem volt annyira látványos, mint az első ezredforduló táján végbement átmenet, Szent László reformjainak hatása meghatározta a 12. század belpolitikai viszonyait is, sőt egyes elemeiben napjainkban is érezhető módon alakította Magyarország történelmét.

tovább olvasom

Somogyvár: szentek és félrefordítások örök élete

Somogyvár Szent László király által alapított bencés apátsága a középkori Magyarország egyik legfontosabb helye volt. Az újkori pusztulás után azonban múltjának szinte minden részlete feledésbe merült, és a ránk maradt kő- és adattöredékek útvesztőjében az újkori tudomány a legjobb szándékkal is bizony többször eltévedt. 

tovább olvasom

Feltárul az ezeréves székesegyház

A középkori váci székesegyház nagyobbik részét már sikerült feltárni, hiszen csak belemetsz, s kisebb részét fedi a ma álló ferences rendház. Batizi Zoltán feltáró régész összefoglalója.

tovább olvasom

Tereske temploma a késő középkorban

Tereske apátságának első említése a Váradi Regestrumban található. Mag Hella tanulmánya a kutatott, ám csak részben publikált eredményekről.

tovább olvasom

A Szent Bertalan templom a középkorban

A pécsi dóm kőtárában rendezik meg 2013. március 6-án, szerdán a konferenciát.

tovább olvasom

Az első magyar szürke eminenciás

A pécsi székesegyház altemploma – ha átépítve is – napjainkban is őrzi Boldog Mór, a 11. század egyik legérdekesebb alakjának emlékét. Bár csak mozaikokat ismerünk a pannonhalmi szerzetes, majd apát, aztán pécsi püspök életéből, érdemes kísérletet tenni ezek összeillesztésére.

tovább olvasom

Kőmozaikok a középkori Patakhoz

Sárospatak történelmének ma már csak alig látható fejezeteit idézi meg a Szent Erzsébet Házban ás annak udvarán berendezett kőtár kiállítás.

tovább olvasom

Szentség és emancipáció: magyar királylányok II.

Lassacskán elérkezünk a „királylányok évszázadához”, amelynek hajnalát két új rend, a ferencesek és a domonkosok megalapítása jelzi.

tovább olvasom

Szentség és emancipáció: magyar királylányok I.

Hamarosan átadják Sárospatakon a Szent Erzsébet házban a város néhány középkori emlékét bemutató kőtár-kiállítást. A 20. század elején emelt épület azon a területen fekszik, ahol a hit szerint a királyi udvarház állt, amelyben Gertrúd királyné életet adott a legismertebb magyar szentnek, Erzsébetnek.

tovább olvasom

Az urak mentek, a szolgák maradtak

Zalavár, azaz Mosaburg nem traumaként élte meg a magyar honfoglalást. Persze az épületek egy része elpusztult a 10. század során, ám a településen belül harci eseményekre utaló nyomokat a feltárás során nem találtak: az előkelők nyugatra menekültek, ám a közrendű népesség egy része háborítatlanul helyben maradt.

tovább olvasom

Gyöngyös: van a gótikánál korábbi korszak is

Bár a gyöngyösi Szent Bertalan plébániatemplom arculatát a 18. század közepi barokk átépítés határozza meg, párkánymagasságig őrzi a 15. századi gótikus csarnoktemplomot. Sőt, ennél korábbi korszak is azonosítható.

tovább olvasom

Ezeréves falu nyoma az egri belvárosban

Valószínűleg egy 10-11. századi település szélére is sikerült rábukkanni az egri érseki palota kertjében folytatott feltáráson.

tovább olvasom

Árpád-kori mészégető kemence Visegrád-Várkertben

A 2004. évi ásatás iparrégészeti szempontból kiemelkedő eredménye egy igen jó állapotban megmaradt mészégető kemence feltárása volt.

tovább olvasom

Mozaikokból épült fel a monostor története

Az első feltárás után a környékbeli telektulajdonosok széthordták a köveit, északi mellékhajójába pincét, rá présházat építettek. A visegrádi Szent András monostorról azonban így is többet tudunk mára, mint korábban bármikor.

tovább olvasom