Szakonyi Balázs: A pokol kapuja

Szent István sírja

Az Árpád-ház történetében kimagaslóan jól dokumentált I. Szent István székesfehérvári temetkezése, majd szentté avatása. Igaz, így is akadnak megválaszolatlan kérdések.

Szent László: a második rendszerváltás

Bár nem volt annyira látványos, mint az első ezredforduló táján végbement átmenet, Szent László reformjainak hatása meghatározta a 12. század belpolitikai viszonyait is, sőt egyes elemeiben napjainkban is érezhető módon alakította Magyarország történelmét.

Somogyvár: szentek és félrefordítások örök élete

Somogyvár Szent László király által alapított bencés apátsága a középkori Magyarország egyik legfontosabb helye volt. Az újkori pusztulás után azonban múltjának szinte minden részlete feledésbe merült, és a ránk maradt kő- és adattöredékek útvesztőjében az újkori tudomány a legjobb szándékkal is bizony többször eltévedt. 

Feltárul az ezeréves székesegyház

A középkori váci székesegyház nagyobbik részét már sikerült feltárni, hiszen csak belemetsz, s kisebb részét fedi a ma álló ferences rendház. Batizi Zoltán feltáró régész összefoglalója.

Tereske temploma a késő középkorban

Tereske apátságának első említése a Váradi Regestrumban található. Mag Hella tanulmánya a kutatott, ám csak részben publikált eredményekről.

A Szent Bertalan templom a középkorban

A pécsi dóm kőtárában rendezik meg 2013. március 6-án, szerdán a konferenciát.

Az első magyar szürke eminenciás

A pécsi székesegyház altemploma – ha átépítve is – napjainkban is őrzi Boldog Mór, a 11. század egyik legérdekesebb alakjának emlékét. Bár csak mozaikokat ismerünk a pannonhalmi szerzetes, majd apát, aztán pécsi püspök életéből, érdemes kísérletet tenni ezek összeillesztésére.

Kőmozaikok a középkori Patakhoz

Sárospatak történelmének ma már csak alig látható fejezeteit idézi meg a Szent Erzsébet Házban ás annak udvarán berendezett kőtár kiállítás.

Szentség és emancipáció: magyar királylányok II.

Lassacskán elérkezünk a „királylányok évszázadához”, amelynek hajnalát két új rend, a ferencesek és a domonkosok megalapítása jelzi.

Szentség és emancipáció: magyar királylányok I.

Hamarosan átadják Sárospatakon a Szent Erzsébet házban a város néhány középkori emlékét bemutató kőtár-kiállítást. A 20. század elején emelt épület azon a területen fekszik, ahol a hit szerint a királyi udvarház állt, amelyben Gertrúd királyné életet adott a legismertebb magyar szentnek, Erzsébetnek.

Az urak mentek, a szolgák maradtak

Zalavár, azaz Mosaburg nem traumaként élte meg a magyar honfoglalást. Persze az épületek egy része elpusztult a 10. század során, ám a településen belül harci eseményekre utaló nyomokat a feltárás során nem találtak: az előkelők nyugatra menekültek, ám a közrendű népesség egy része háborítatlanul helyben maradt.

Gyöngyös: van a gótikánál korábbi korszak is

Bár a gyöngyösi Szent Bertalan plébániatemplom arculatát a 18. század közepi barokk átépítés határozza meg, párkánymagasságig őrzi a 15. századi gótikus csarnoktemplomot. Sőt, ennél korábbi korszak is azonosítható.

Ezeréves falu nyoma az egri belvárosban

Valószínűleg egy 10-11. századi település szélére is sikerült rábukkanni az egri érseki palota kertjében folytatott feltáráson.

Árpád-kori mészégető kemence Visegrád-Várkertben

A 2004. évi ásatás iparrégészeti szempontból kiemelkedő eredménye egy igen jó állapotban megmaradt mészégető kemence feltárása volt.

Mozaikokból épült fel a monostor története

Az első feltárás után a környékbeli telektulajdonosok széthordták a köveit, északi mellékhajójába pincét, rá présházat építettek. A visegrádi Szent András monostorról azonban így is többet tudunk mára, mint korábban bármikor.