A német óriás árnyékában

Könyvajánló: Kováts István: Visegrád évezredei

Bár hivatalosan a visegrádi Salamon-torony állandó régészeti kiállításának a katalógusa, a kötet sokkal több ennél, hiszen egy legújabb kutatási eredményeket is bemutató településmonográfiát is kap az olvasó.

V. István temetkezése: korona a Margitszigeten

V. István ugyan viszonylag hosszasan uralkodott ifjabb királyként, ám a teljes ország uralkodójaként mindössze két évig ült a trónon. Történelmi szerepét tekintve szélsőségesek az álláspontok: apjára törő hűtlen fiúként éppúgy megítélték, mint szép reményekre jogosító uralkodóként. Margitszigeti sírját a hagyomány szerint az 1838-es nagy árvíz mosta ki, valójában azonban sírrablók prédájává vált.

III. István: az esztergomi királysír

Esztergom már az államalapítás előtt fontos uralkodói székhely volt, majd az első ezredfordulón létrehozott magyar egyházszervezet központja lett, ám szinte maradéktalanul megsemmisített középkori katedrálisában mindössze egy uralkodót temettek el.

A székesfehérvári bazilika: három generáció temetője

A 12. század második harmada a székesfehérvári bazilika nagy korszaka, hiszen a királyi család három generációját is az épület falai közé temették. Ez az időszak egyúttal a bazilika Kálmán korában elkezdődött megújulásának kora is.

II. István: hálátlan utókor, elveszett sírhely

Kálmánhoz hasonlóan fia, II. István emlékezetét is eltorzították a középkor folyamán. Másfél évtizedes uralkodásának részleteiről csak két évszázaddal későbbi forrás számol be először – erősen kritikus hangon. Temetkezése a családban unikális – bár régészeti kutatására még nem volt lehetőség.

Szent István sírja

Az Árpád-ház történetében kimagaslóan jól dokumentált I. Szent István székesfehérvári temetkezése, majd szentté avatása. Igaz, így is akadnak megválaszolatlan kérdések.

Szent László: a második rendszerváltás

Bár nem volt annyira látványos, mint az első ezredforduló táján végbement átmenet, Szent László reformjainak hatása meghatározta a 12. század belpolitikai viszonyait is, sőt egyes elemeiben napjainkban is érezhető módon alakította Magyarország történelmét.

Ennyi maradt Szent István korából

Bár a mindenkori politika és az egyház előszeretettel hivatkozik az első magyar király örökségére (többnyire nem materiális értelemben), érdemes megnézni, mi is az, ami ebből a korszakból megmaradt tárgyiasult formában a 21. századra.

Aba Sámuel, az első választott magyar király

 A magyar történelemírás nem volt kegyes Aba Sámuellel. Uralkodása, személye kapcsán több negatív és pejoratív véleménnyel találkozunk, megítélése vitatott. Pláner Lajos cikke.

Bizánc nem vész el, csak átalakul

Néhány héttel ezelőtt a középkori magyar államot érő német hatásokkal és hatalmi törekvésekkel foglalkoztunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Balkán felől is érkezett civilizációs-külpolitikai-katonai nyomás évszázadokon át.

A németek és Magyarország: közösen gründolt királyság?

A német-magyar kapcsolatok minősége nem csak ma vonja magára Európa figyelmét, így volt ez már több mint ezer éve is.

Aba Sámuel és a történelem egyik elveszett útja

A harmadik magyar király, akit a források hol Abának, hol keresztény nevén Sámuelnek neveznek 970 évvel ezelőtt, az 1044. július 5-én lezajlott ménfői csata utáni napokban hunyt el, erőszakos halállal, de nem a csatában őt legyőző ellenfelei: a velencei Péter, vagy a német III. Henrik királyok, hanem az övéi ölték meg.

Bény: kakukktojás a földvárak között

Ha tojás, annak bizony hatalmas: a legkülső, harmadik sánc által határolt összterületébe majd' egy tucat 11. századi „klasszikus” ispáni vár férne bele. Bár kutatás volt az elmúlt években a helyszínen, a tudományos eredmények inkább növelték a kérdések számát.

Dalmácia, a fehér folt – Tringli István laudációja

Meglepőnek tűnhet, hogy Magyarországon mily keveset írtak Dalmácia történetéről. Épp e kutatási hiány miatt vették kezükbe a kurátorok nagy érdeklődéssel Gál Judit munkáját és nem csalódtak - írja Tringli István a Kubinyi András-díj ifjúsági fokozatát elnyerő mű laudációjában.

Az első magyar szürke eminenciás

A pécsi székesegyház altemploma – ha átépítve is – napjainkban is őrzi Boldog Mór, a 11. század egyik legérdekesebb alakjának emlékét. Bár csak mozaikokat ismerünk a pannonhalmi szerzetes, majd apát, aztán pécsi püspök életéből, érdemes kísérletet tenni ezek összeillesztésére.

Köszönet a rablólovagnak

A bejáratnál az információs tábla Móré László váraként nevezi meg, holott nem sok köze volt hozzá. A kisnánai vár romként való fennmaradását azonban mégis részben neki köszönhetjük.