minden címke megjelenítése
további szűkítés: Albert király {1 cikk} altemplom {2 cikk} Anjou {1 cikk} antropológia {1 cikk} Aranybulla {1 cikk} Bizánc {2 cikk} bronzkor {1 cikk} Buda {2 cikk} budai vár {1 cikk} Buzás Gergely {1 cikk} Csanád {1 cikk} DNS {2 cikk} ereklye {1 cikk} Esztergom {1 cikk} falképek {1 cikk} falkutatás {1 cikk} feltárás {3 cikk} ferencesek {2 cikk} Gertrudis {1 cikk} Habsburg {1 cikk} hódoltság {1 cikk} Hunyadi {2 cikk} I. András {4 cikk} I. Ferdinánd {1 cikk} I. Géza {1 cikk} I. Károly {1 cikk} I. Lajos {1 cikk} I. László {1 cikk} II. András {1 cikk} II. Béla {1 cikk} II. Géza {1 cikk} II. Károly {1 cikk} II. Lajos {1 cikk} II. László {1 cikk} II.Ulászló {1 cikk} III. Béla {3 cikk} III. István {2 cikk} IV. Béla {2 cikk} IV. István {1 cikk} IV. László {1 cikk} Kálmán {1 cikk} keresztes hadjárat {1 cikk} keresztesek {1 cikk} könyv {1 cikk} könyvajánló {2 cikk} könyvbemutató {1 cikk} Kovács Olivér {1 cikk} Közkincskereső {2 cikk} Manuel {2 cikk} Margit {1 cikk} Margitsziget {1 cikk} Mária {1 cikk} Mátyás {1 cikk} Mátyástemplom {1 cikk} Mohácsi csata {2 cikk} Nagyvárad {1 cikk} Nándorfehérvár {1 cikk} Nemzeti Múzeum {1 cikk} Nemzeti Régészeti Intézet {1 cikk} oszmán birodalom {1 cikk} Pécs {2 cikk} Péter {2 cikk} Pilisszentkereszt {1 cikk} Póla {1 cikk} régészet {1 cikk} Salamon {1 cikk} székesegyház {2 cikk} Székesfehérvár {6 cikk} Szulejmán szultán {1 cikk} tanulmány {1 cikk} tatárjárás {1 cikk} Tihany {4 cikk} török {3 cikk} V. István {1 cikk} vizsgálat {1 cikk} Zsigmond király {1 cikk}
címke törlése: - királysír - királytemetkezések

Megjelent A késő középkori magyar királyok sírjai

Megjelent és szombaton a könyvhéten megvásárolható Buzás Gergely – Kovács Olivér: A késő középkori magyar királyok sírjai című könyve.

tovább olvasom

Esztergom: középkori eredetű falak a ferences templomban

Esztergomban az egykori Királyi városban álló ferences templom szentélyének északi fala valószínűleg 13. századi eredetű, ezt bizonyítja az alapozás rétegsorához tartozó leletanyag. Ez a felfedezés újabb, de még nem perdöntő érv amellett, hogy a barokk templom helyén állt a középkori ferences templom és rendház.

tovább olvasom

Szapolyai János, az elveszett király

A középkori Magyarország megszűnéséhez vezető eseménysor egyik főszereplője Szapolyai János, az utolsó király, akit Székesfehérvárott, s egyáltalán az országban temettek el. Földi maradványai pedig mindössze négy évig nyugodhattak háborítatlanul.

tovább olvasom

II. Lajos: sír Ulászló és Szent Imre között

A szerencsétlen sorú II. Lajosnak szinte az egész életét – és persze a halálát is – az éppen a trónja lépte után megélénkülő török fenyegetés határozta meg. A mohácsi csatában elesett uralkodót először feltehetően az apja sírjába temették, s csak egy évvel később kapott saját sírhelyet. 

tovább olvasom

II. Ulászló: temetkezés Mátyás mögött

Bár gyökeresen más természetű uralkodó volt II. Ulászló, mint elődje, Mátyás – és persze a lehetőségeik sem voltak hasonlóak –, a Jagelló-családból származó második magyar királyt valószínűleg elődje sírjának közelében temették el.

tovább olvasom

Falképekre bukkantak a mérai templomban, kövek és csontok: kutatják a tihanyi altemplomot

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2021. június 16-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

Kutatás a tihanyi altemplomban: megvannak az első eredmények

Nagyrészt végeztek a régészeti feltárással a tihanyi bencés apátság templomának altemplomában, I. András király temetkezőhelyén.

tovább olvasom

Elkezdődött a feltárás a tihanyi apátságban

Régészeti feltárás kezdődik a Tihanyi Királykriptában. A Tihanyi Bencés Apátság és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye.

tovább olvasom

Mátyás király három sírja

Hunyadi Mátyás a közgondolkodásban egyike a legismertebb, legnépszerűbb uralkodóknak. Székesfehérvári temetkezésének megfejtése nem könnyű feladat, hiszen két sírhely kialakítását is elkezdték, ám a király végül egy harmadikban kaphatott ideiglenesen nyughelyet.

tovább olvasom

A sír nélküli és az idegen király

Bár I. Ulászló és V. László sorsa és emlékezetük ugyancsak különböző, akadnak hasonlóságok is a két fiatalon elhunyt, egymással rivalizáló király között. Uralkodásuk tizenhét esztendeje alatt szinte folyamatosan fegyverben volt az ország egy része: az alig több mint másfél évtized a polgárháború, illetve a török elleni harcok roppant aktív időszaka volt.

tovább olvasom

Kutatás a pécsi székesegyház altemplomában

Előzetes beszámoló a pécsi székesegyház altemplomában végzett 2019. évi régészeti kutatásról - Tóth Zsolt, Buzás Gergely és Neményi Réka tanulmánya a Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia sorozatában.

tovább olvasom

Albert király temetkezése: egy sírban Nagy Lajossal?

Albert az első Habsburg uralkodó volt a magyar trónon: sokat tapasztalt osztrák hercegként egy több évtizedes megállapodás eredményeként lett magyar király, de alig több mint másfél éves uralkodása alig hagyott nyomot a magyar történelemben, leginkább a halála miatt őrizte meg az emlékezet.

tovább olvasom

Anjou Mária és Luxemburgi Zsigmond sírjai

Luxemburgi Zsigmond a leghosszabb ideig, több mint fél évszázadon át uralkodó középkori magyar király volt, ám európai tevékenysége miatt jobban megőrizte a nemzetközi-, mint a magyar emlékezet. Zsigmond és első felesége, Anjou Mária nagyváradi temetkezéseit már a 17-18. században megtalálták, de a csontok és a sírmellékletek nagy része azóta elveszett, mindössze Zsigmond halotti koronája és országalmája maradt ránk.

tovább olvasom

II. Károly: a visegrádi királytemetkezés

A legrövidebb ideig uralkodó magyar királyként alig vonult be a történelmi emlékezetbe, a mellékneveként használt „Kis” szó is tükröz némi előítéletet. Korábbi tettei alapján azonban potenciálisan tehetséges uralkodót vesztett el az ország a merénylet áldozatává lett II. Károllyal. Szinte bizonyosan a visegrádi Szent András monostor templomában temették végül el, ahol előkerült ugyan egy furcsa csontváz, ám a jelenlegi ismeretek legfeljebb egy teóriára elegendőek.

tovább olvasom

I. Lajos temetkezése: azonosítható volna a király maradványa

I. Lajos uralkodásának kora leginkább apjának köszönhetően a magyar középkor leginkább virágzó korszaka volt. Székesfehérvárott nem csupán a sírkápolnája, de a benne állt sírépítmények is rekonstruálhatók. Sőt valószínű, hogy a király csontjai is megvannak.

tovább olvasom

I. Károly sírja: egy lépés hiányzik csak az azonosításhoz

Szinte mesebeli életpálya adatott I. Károlynak, akinek az Árpád-házhoz való tartozást fejezték ki Fehérvárra temetésével is. A valószínű sírcsoport csontmaradványainak vizsgálata eldönthetné, kiknek a szomszédságában nyugodhatott. 

tovább olvasom

Árpád-házi királysírok: megjelent a könyv

Más a cikksorozat és más a kötet – azt javasoljuk, hogy egyiket sem hagyja ki! A szerzőpáros ajánlója az olvasnivalóhoz.

tovább olvasom

Bronzkori időkapszula Óbudán, Pécs: római építmény és királysír a székesegyház alatt

Közkincs-kereső: műemlékvédelem, régészet, muzeológia. A 2019. július 10-i adás már az archívumban hallgatható.

tovább olvasom

III. András: a budavári királysír

Az Árpád-ház utolsó uralkodója sem tudta megakadályozni a királyság feudális anarchiába süllyedését, a tartományurak hatalmának erősödését. Vele halt ki hivatalosan a család férfi ága, budavári temetkezésének helyét sokáig félreértették, és az épület azonosítása után sem kutatták célzottan.

tovább olvasom

IV. László: a csanádi királytemetkezés

Miként V. István igyekezett korszerűsíteni a kormányzást, úgy a fiának, IV. Lászlónak is volt egy sikeres, ám kérészéletű uralkodói korszaka. Ám míg az apát a halála akadályozta meg a reformok továbbvitelében, a fia kudarca után még egy évtizedig ült a trónon, miközben az ország mindinkább a bárók küzdőterévé vált és feudális anarchiába fulladt.

tovább olvasom

V. István temetkezése: korona a Margitszigeten

V. István ugyan viszonylag hosszasan uralkodott ifjabb királyként, ám a teljes ország uralkodójaként mindössze két évig ült a trónon. Történelmi szerepét tekintve szélsőségesek az álláspontok: apjára törő hűtlen fiúként éppúgy megítélték, mint szép reményekre jogosító uralkodóként. Margitszigeti sírját a hagyomány szerint az 1838-es nagy árvíz mosta ki, valójában azonban sírrablók prédájává vált.

tovább olvasom

IV. Béla sírja: egy elveszett esztergomi templom

Az Árpád-ház történetének talán leginkább túlértékelt uralkodója IV. Béla, akinek az álma a régi típusú királyi hatalom újjáteremtéséről dugába dőlt, majd sorozatos ballépések után csaknem az országot is elvesztette a tatárjárás során. Hadi vállalkozásai rendre sikertelenek voltak, végül fiával kialakult konfliktusa megágyazott a feudális anarchiának, s az oligarchák későbbi túlhatalmának, miáltal végeredményben totális káoszba taszította hazáját. Esztergomi temetkezését nem sikerült azonosítani, még a sírjának egykor helyet adó ferences templom helye sem ismert, síremlékének egy töredéke viszont valószínűleg fennmaradt.

tovább olvasom

II. András: a perelt királysír

Az egész Árpád-dinasztia legnagyobb hatású reformere volt II. András, akinek harminc évnyi uralkodás adatott meg – korábban csak I. (Szent) István ült hosszabb ideig a trónon. András gyökeresen átalakította a királyságot, utána már nem volt visszatérés a „mindenható király” eszméjéhez. Bár temetkezőhelyének kutatása már elkezdődött, sírhelyét még nem sikerült azonosítani.

tovább olvasom

Az archaeogenetika lehetőségei a székesfehérvári királysírok azonosításában

Bár sokan beszélnek róla, sikerült alaposan félreértelmezni a Székesfehérvárról származó emberi maradványok archeogenetikai vizsgálatáról szóló tanulmányt. Új kérdések is felmerültek – Buzás Gergely összefoglalója.

tovább olvasom

III. Béla sírja: koponya a meszesgödörben?

A magyar történetírás jó ideje az ország egyik legragyogóbb korszakaként ismeri és ismerteti III. Béla uralkodását. Kultuszát erősítette, hogy 1848-ban az ő földi maradványaiként azonosították az egyetlen épen maradt középkori királysírban lévő csontokat (s ez a már meglévő tisztelet is megkövetelte, hogy az ő sírját véljék megtalálni). Valószínűbb azonban, hogy az uralkodó temetkezése már évekkel korábban előkerült.

tovább olvasom

III. István: az esztergomi királysír

Esztergom már az államalapítás előtt fontos uralkodói székhely volt, majd az első ezredfordulón létrehozott magyar egyházszervezet központja lett, ám szinte maradéktalanul megsemmisített középkori katedrálisában mindössze egy uralkodót temettek el.

tovább olvasom

A székesfehérvári bazilika: három generáció temetője

A 12. század második harmada a székesfehérvári bazilika nagy korszaka, hiszen a királyi család három generációját is az épület falai közé temették. Ez az időszak egyúttal a bazilika Kálmán korában elkezdődött megújulásának kora is.

tovább olvasom

Kálmán sírja: visszatérés Fehérvárra

Kálmán az Árpád-ház egyik legnagyobb formátumú (korunk mércéjével leginkább európai) uralkodója volt, ám a későbbi krónikák sok tekintetben eltorzították alakját. (A nagy műveltség, intellektus a magyar történelmi köztudatban ritkán erény.) Ugyanakkor valószínűleg ő az egyetlen király a családból, akinek földi maradványai – még ha téves azonosítással is, de – fennmaradtak.

tovább olvasom

Salamon király: egy legendás királysír

A 11. századi magyar uralkodók közül a legrejtélyesebb sors I. András király fiáé, Salamoné. Bár több mint egy évtizedig vezette az országot, emlékezetét befeketítették ellenfelei, akik trónjától és hazájától is megfosztották. Mégis talán ő az egyetlen középkori királyaink közül, aki háborítatlanul nyugszik sírjában.

tovább olvasom

Királytemetkezések: I. András, avagy az elszalasztott lehetőség?

Az I. István halálát követő zűrzavaros évek után több mint egy évtizednyi konszolidáció következett. A végül testvérharc áldozatává vált I. András tihanyi temetkezése az Árpád-ház antropológiai, genetikai kutatásának kiindulópontja lehetett volna.

tovább olvasom